Címkearchívumok: küzdeni

HŐS vagy ÁLDOZAT?

 

(Munkám során elhatárolódom, mindenféle szervezettől, párttól, rendszertől, alapítványtól, egyesülettől, …
Nem vagyok orvos, terapeuta, pszichológus és kineziológus sem. Ezen szakmák támadásait elkerülendő, kijelentem, hogy minden szó, amit az orvosok, terapeuták, kineziológusok használnak, azért fordul elő az oldalamon, mert közkeletűek, én is használom őket és nehéz ezeket kihagyni a magyar nyelvű kommunikációból.
Nem gyűjtök és tárolok adatokat. A találkozó során keletkezett minden feljegyzést az ügyfél elvisz.
Nem rendszerekkel, hanem olyan módszerekkel dolgozom, mely segítség a tudatosság és a szenvedésmentes élet felé. Ezek bárki számára elérhetőek és nem kapcsolódnak feltételekhez. Nem gyógyítok, nem ígérek, nem alkalmazok terápiát, …, de előforul, hogy a klienseim élete egészsége a találkozók után megváltozik.)
 

 

Hős vagy áldozat akrsz-e lenni az életedben?

Napi Ildi:         HA NINCS ELÉG ÜGYFÉL

A kérdés az, mit akarsz igazolni. Hogy akár sikerülhet, vagy azt, hogy nem?

A minap egy nagyon helyes, okos fiatal hölggyel dolgoztam együtt a problémáján.
Téma: a karrier.
Ügyes, tehetséges kozmetikus. A japán tetoválás specialistája. El is hittem neki, mert annyira hitelesen viselte a saját szemöldökét (amit szintén ő tetovált magának), és a sminkje is ámulatba ejtett.
Azt mondta, hogy neki fontos a megjelenése, mert ez is egyfajta reklám.
Hát én biztosan sminkeltetnék nála.

DalmArts Kozmetika

Elpanaszolta, hogy mostanában alig akad vendége. Pedig nagyon szép az üzlete, és facebook oldalt is vezet. Sőt, azzal fejeli meg a helyzetét, hogy a vendégeinek sem mer ajánlani krémeket, kezeléseket, nehogy azok tolakodónak lássák.
Végigmentünk az oldási folyamaton. Sok izgalmas témát érintettünk.
Végül, amikor már inkább csak privátban beszélgettünk, megosztottam vele a saját élményeimet is a témában.

Elmeséltem, az ügyfelek, kliensek, vendégek száma nem azon múlik, hogy mennyire tehetséges.

Hős vagy áldozat szeretnél lenni az életedben?
Hős vagy áldozat szeretnél lenni az életedben?

Mivel foglalkozom asztrológiával is, ilyen esetekben szeretek rápillantani az illető asztrológiai képletére. Már első ránézésre is látom, kinek hány ügyfél van megírva indulóból. Szándékosan fogalmaztam így. A VII-es ház urának helyzetéből, sújtottságából, rangjából szinte mindent meg lehet mondani. De ezen lehet változtat.
Nekem egy hanyatló házas exil Vénusz a 6-os házban jelzi az ügyfeleim számát. Együttállásban egy fall Szaturnusszal.
Magyarul ez azt jelenti, hogy nem is nagyon lehetne rosszabb. Maximum az átlagos ügyfélmennyiség negyede. Ők is rossz állapotúak, akár vagyonilag is. Sőt egy Szaturnusztól sújtottan. Ahogy ezt a tanárom megfogalmazta: ez ügyfelekkel való együttműködésre egy halmozottan hátrányos helyzet.

Ez a hír némileg megnyugtatott akkor, amikor bár mindenki elismerte milyen ügyes, tehetséges vagyok és mennyire képes vagyok megváltoztatni az emberek életét a módszereim segítségével, mégis többnyire munka nélkül tengettem az életem.
Ezért, hogy túléljek, korrepetáltam, bébiszitterkedtem. Minden állást megpályáztam, de – most már értem – szerencsére sehová sem vettek fel. Láthatatlannak és szükségtelennek éreztem magam.

Egy dologról viszont nem mondtam le. Képeztem magam interneten, a baráti kolléganőim által és még asztrológiára is eljártam.
A tanulmányok során megértettem, hogy az asztrológiai képlet tökéletesen leírja egy szülött adottságait, képességeit, hajlamait, az életében eljövő idők minőségeit. De lehet rajta változtatni. Úgy szoktam fogalmazni, hogy lehet a képletet és az égitesteket kúrálni.
Nekem ez annyira sikerült, hogy a tanárommal sokszor megbeszéltük, mennyire nem jellemző a képletem már rám. Egésze jól tudom működtetni azokat az életterületeket is, amiket elvileg nem kéne tudni.

Bevallom, sok munka van benne.
Az ÉFT-vel kezdtem. A személyes béke folyamatával. Végigcsináltam, pedig nagyon hosszú munka. Össze kellett írnom életem minden apró és nagyobb negatív eseményeit, amihez érzelmi stressz párosul. Minden élményt, emléket, ami nyomot hagyott bennem. És egyesével kikopogtattam magamból. Vagyis mindenre emlékszem, csak már nem jelet semmit számomra. Ezek után könnyebb volt kikopogtatni a korlátozó hiedelmeimet, amiket az elmém az alapján gondolt igaznak, hogy mik történtek velem életem első 39 évében.
Ezt rendszeresen tanítom ÉFT tanfolymon, de még nem találkoztam senkivel, aki végigcsinálta volna, bármilyen nyomorultul is érezte magát.

Az önértékelésemmel és a pénzhez való viszonyommal különösen sokat foglalkoztam.

Az önmunka során olyan korlátozó hiedelem gyűjteményt állítottam össze, amit sok kollégám használ már. Elterjedt a neten és a múltkor meg is kaptam valakitől levélben. Említettem is neki, hogy örülök, hogy ennyire tetszik neki és letöltötte, mert ezeket én raktam össze. Szuper visszaigazolást kaptam. Ezt a hozadékot is a nélkülözős időszaknak köszönhetem.

Aztán újra az asztrológia órán kaptam sokkot. Miszerint láttam, hogy a képletem hemzseg a nehézségektől, korlátoktól, családtörténeti elakadásoktól. Ekkor találtam ki egy olyan eljárást, ami az asztrológia és a családállítás ötvözete. Ma ezt Ingás Lélekállításnak nevezem és tanítom is.
https://hajduildiko.hu/alternativ-megoldo-modszerek/ingas-lelekallitas/

Később mindenki azt tanácsolta, hogy készítsek saját honlapot. Egyáltalán semmi kedvet nem éreztem hozzá, de rá kellet jönnöm, ez is kell ahhoz, hogy megismertessem magam és a munkámat az emberekkel. Kb. 5 évig vezettem egy ingyenes honlapot. Ma már sokkal elegánsabb, profibb verziót olvashatnak az érdeklődők.

Tehát megtanultam honlapot és képet szerkeszteni, videót vágni. Tanultam marketinget és mindent ki is próbáltam. Sokszor nem jött be az elképzelésem, ezért újra kellett gondolnom a dolgokat.

Dolgoztam ingyenesen, dolgoztam kedvezményesen, forróságban és szilveszterkor, tartottam ingyenes előadásokat, és sokszor elvállaltam olyan rendezvényeken a részvételt, amit így utólag már nem vállalnék. Viszont mindenből profitáltam. Rengeteg a kapcsolatom, rengeteg az élményem, a sztorim, amiből mindig meríthetek. Minden próbálkozásból megértettem valamit. Volt, hogy 3-4-szer is el kellett buknom valamivel, mire megértettem a leckét.

Tavaly a jelenlegi Facebook oldalt sem akartam kezdeni. Amilyen nagy ellenállással indítottam, most annál több élvezetet lelek benne.

Amikor keveset dolgoztam, állandóan foglalkoztatnom kellett az agyamat. Akkor találtam ki a Játékterápiát – ami ötvözi az összes tudásomat. Tehát az ínséges időszak kiizzasztott belőlem egy új módszert.
https://hajduildiko.hu/alternativ-megoldo-modszerek/jatekterapia/

Mindezt azért mondtam el, mert ha kellő idő távlatából tekintünk a dolgokra, akkor minden értelmet nyer. Valószínűleg, ha jobb lehetőségekkel születtem volna és nincs nélkülözés, kevés munka, stb., akkor nem erőlködök ennyire, nem kotorgatok a lehetőségek után, nem tanulok meg ennyi mindent.

Nos, a cikk elején említett fiatal hölgy is hozzám hasonló adottságokkal született. És néhány levélváltásból megértette, hogy neki nem országos női magazinokban kell a szülei pénzén hirdetni, hanem sokkal találékonyabban kell hozzáállni az élethez.
A világ legkényelmesebb dolga fizetett hirdetést feladni.

Miután átgondolta a dolgokat, olyan ötletekkel állt elő, hogy elállt a szavam. Mind egyszerű, melós, ám célravezető megoldások. Sokat kell hozzá okoskodnia, fejlesztenie magát – nem szakmailag -, és meg kell tennie olyan dolgokat, ami kívül esik a komfortzónáján. És tudom, hogy végig fog menni a folyamaton. Egyszerűen látom magam előtt és már most annyira büszke vagyok rá.

Ő döntött. Választhatta volna a szokásos utat, hogy sajnálja magát, vagy vár, időt ad, hátha kialakul valami. Vagy felbérel egy weboldal készítő céget, meg hirdet. Illetve azt is, hogy még évtizedekig gyűjti a képzettségekről az oklevelet.
De ez a lány a nehezebbet választotta. Rafináltan, gondolkozva, dolgozva elindul és majd eljut oda, ahová jó feltételek mellett nem jutott volna el.

Egyébként megfigyeltem egy tipikusan magyar hozzáállást az élethez. Ha valakit nem keres a nagyközönség, akkor újabb és újabb tanfolyamokat végez el. Vagy befelé fordul és haragszik a világra, ami nem értékeli őt.
Csak annyit kéne megérteni, hogy a világnak szüksége van rá, de az ő létezéséről a világnak is tudnia kell.
Illetve ez az el nem ismertség általában belőle fakad, amit viszont lehet oldani.
Szerintem kényelmesebb sajnálni magunkat és haragudni a világra, mert nem ismeri el a tehetségünket.
És sokkal nehezebb próbálkozni, olykor felsülni, újra kezdeni, kilépni a komfortzónából és olyanba kezdeni, ami nem túl kényelmes, …

Azonban vannak emberek, akiknek minderre nincsen szükségük. Mindegy mennyi a tudásuk, van-e jobb náluk, mindig adódik elég munka, ügyfél, …
Nekik más életterületen szokott elakadásuk lenni.

Te mit választasz? Az életed hőse vagy áldozata szeretnél lenni?