Címkearchívumok: konzultáció

Apa elhagyott és én visszataláltam hozzá – cukorbetegség és oka

A cukorbetegség hátterének feltárása

————————-

Esettanulmány
Alkalmazott módszerek:

  • ÉFT – Érzelmi Felszabadító Technika
  • Byron Katie – 4 kérdés munkamódszere
  • tarot
  • rajzelemzés

bejelentkezés: 70 2670679
—————————

A betegségek lelki, érzelmi eredetével már mindenki tisztában van. De hogyan lehet rájönni az okra? Ha vannak ügyes módszerek, akkor könnyen.
Olga rajza fokozhatatlanul katasztrofális volt. El is csodálkoztam rajta. Majd lerajzoltattam vele ismét, adtam hozzá némi instrukciót. Hát, maximum értelmezhetőbbé vált a rajz, de a szétesettség így is azt ordította, hogy HELP!
Olga még ott a találkozásunkkor engedélyezte az eset publikálását, de utólag is megkérdezetm tőle, mehet-e. Ezt írta:

Kedves Ildikó!

Zseniális írás. Nagyon hálás vagyok, hogy ezt megírtad. Így leírva látni ezt és olvasni…újra könnyeket csalt a szemembe.
Sokkal jobban vagyok🙏🏻
Kérlek, írd majd meg, ha publikáltad, hogy hol találom meg.
Legyen csodás napod!☀️
Olga

OLDÁS ÉS GYAKORLAT MEGOSZTÁSA – Olga ajándéka
Tehát megosztom veletek az oldás menetét és a feladatul kapott gyakorlatokat. Nyugodtan kikopogtathatod magadból az ő mondatait, akkor is ha nem vagy cukorbeteg, vagy nem érint a válás témája.
Ha pedig érint, akkor ez neked is hasznos lesz. Ha nem, akkor élvezd a meridiánok stimulálásából fakadó energetizálást.
Mindez 1.5 óra alatt zajlott le és a belőle írt esettanulmány se rövid, de ennek az olvasmánynak van értelme. Plusz szeretünk mások életébe és a kulisszák mögé belelátni. Ez egy általános emberi tulajdonság.
Mindez akkor éri meg, ha kivesszük belőle a tanulságot és a hasznot.
Úgyhogy kopogtass velünk!

Olga fiatal nő, cukorbeteg. Az egészsége érdekében fordult hozzám, hogy vizsgáljuk meg, milyen lelki, tudati okok húzódhatnak a háttérben.

Szétesett élet

10 éve külföldön él, de készül hazaköltözni. Az egyetemi tanulmányaiból az utolsó vizsgát nem tette le és inkább kiment pénzt keresni. Bár nagyon sokat keresett, de mindet elköltötte egy párkapcsolatára.

A rajzteszt, a tarot kártya és az izomteszt azt mutatta, hogy egy kirekesztett férfival kell rendeznie az életét és a betegség oka huss, elillan.

Kire neheztelsz?

Kire neheztelsz?
– Apára.
– Mi a baj apával?
– Az, hogy elhagyott.
– Hogyan csinálta ezt?
– Elment 11 éves koromban. Elváltak anyával. Kis ideig még tartottuk a kapcsolatot, de aztán lett egy nője és szerintem miatta nem keresett bennünket.
– Mit jelent számodra, hogy ő elhagyott?

– Nekem nincs apaképem. Nekem az anyukám az apukám is.

– Szükséged lenne egy apaképre?

– Hát, mivel az anyukám megmutatta, ezért nem.

– Akkor miért haragszol rá?

– Mert nem szeretett eléggé ahhoz, hogy szembeszálljon egy nővel, akinek nem vagyok az édesgyereke – nyilván.
Úgy érzem, ezért hagyott el.
Milyen érzés amikor erre gondolsz?

– Dühös vagyok, fáj és bármikor sírni tudnék.

– Mire lenne szükséged, hogy jobban érezd magad ebben a történetben?
– Én azt gondoltam, hogy lezártam már ezt a dolgot. Aztán, amikor meghalt a nagyapám és apa felhívott a temetés miatt, mégis azt a reményt adta 10 év után, hogy vagyok annyira fontos neki, hogy ennyi idő után is keres engem.

– Hát, akkor ezek szerint fontos voltál.

– Nem, azóta se keresett. Tehát nem azért hívott fel engem, hogy rólam érdeklődjön, hanem azért, hogy rám nyomja a szarát. Bocsánat. Vagyis neki meghalt az apja és most egyedül maradt, mint a kisujja. Pedig ott van az élettársa meg a két fia. Ugyanis lett még másik két gyereke is.

Tanácsok, ítéletek és félelmek

Mit tanácsolnál neki?
– Állítson fel fontossági sorrendet.

– Azt hogyan kell csinálni?

– Hogy előre veszi az életében, ami neki a legfontosabb. Ha nekem lenne két gyerekem, ők lennének a legfontosabbak.

Vegye saját kezébe az életét.
Hozza meg ő a döntéseit.
Irányítson ő, legyen az ő szava a mérvadó.
Ne hódoljon be egy olyan embernek, akit szerintem nem is szeret valójában.

– Honnan tudod?
– Láttam őket együtt és nem látszódott rajtuk, hogy szeretnék egymást. Soha nem érintették egymást, nem volt olyan pillantásuk. Az ilyet látja az ember.

Milyen ember az ilyen ember? Aki így él, mint apa?
– Szerintem haszontalan.

– Mit jelent ez?
– Azt jelenti, hogy ellébecol az életében és azt gondolja, hogy mindenki megold helyette mindent. Ha egyszer beteg lesz, szerintem fel fog hívni engem vagy a testvéremet és azt hiszi, hogy mi majd megoldunk helyette mindent.
– Volt már ilyen?
– Hál’ Istennek nem.
– Akkor miből gondolod?
– Azért, mert most is, hogy 10 év után felhívott, elkezdte mondani, hogy ő egyedül maradt, meg ő így beteg, úgy beteg. Pedig van felesége is, gyerekei. Bár a szülei meghaltak, de van testvére is. Ezek szerint nincs egyedül. – Mi a legrosszabb, ami megtörténhet ebben a helyzetben?
Mi az amitől tartasz, amit el szeretnél kerülni?
– Hát, eltartani semmiképp nem szeretném. De valójában azt se szeretném, ha újra keresne. Ha eddig nem volt kíváncsi az én életemre, akkor ezután már nekem sincsnekem szükségem rá. 10 év után felhívott és azt gondoltam, hogy ezentúl keresni fog. Nem tudom, miért gondoltam ezt? De nem történt meg. Akkor ezután ne keressen.

Kopogtatós mondatok:

  • Dühös vagyok és fáj, mert apa elhagyott, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Dühös vagyok és fáj, mert nem keresett, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Szerintem nem szeretett eléggé, hogy szembeszálljon egy nővel, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Én még mindig abban reménykedem, hogy meg fog keresni, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Én még mindig az a kislány vagyok, aki abban reménykedik, hogy megkeresi az apukája, mégis szeretem és elfogadom magam. 
  • Az a kislány vagyok, aki abban reménykedik, hogy ő fontos annyira, hogy keresni fogja az apukája, mégis szeretem és elfogadom magam.

– Ezek szerint még mindig szereted, hiszen még mindig abban reménykedsz, bármilyen gazembernek is tartod őt, hogy milyen jó lenne, ha keresne.
Nagyot sóhajt.
– Menj bele ebbe az érzésbe, hogy igenis ez van benned. Engedd meg magadnak.

Apa szálljon szembe azzal a nővel!

Kopogtatós mondatok:

  • Valójában reménykedtem benne, hogy 10 év után is vagyok annyira fontos, hogy keressen, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Elhittem azt a butaságot, azzal kínzom magam, hogy én nem vagyok elég fontos, hogy nem szeret eléggé, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Azzal bántom magam, hogy azért nem keres, mert nem vagyok fontos, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • 10 éve azzal kínzom magam, hogy nem vagyok fontos, mégis szeretem és elfogadom magam.
– Igaz-e, hogy szembe kellett volna szállnia a másik nővel?
– Én szerintem igen – nagyon határozottan vágja rá.
– Teljes bizonyossággal tudod azt állítani, hogy neki ezt kellett volna tennie?
– Hát, teljes bizonyossággal nem tudom ezt állítani.
– Ezért a válaszért kapsz egy spirituális piros pontot.
Egyébként tisztában lehetünk-e azzal, hogy vajon otthon szembeszállt-e a nővel, hogy láthasson titeket? Az is lehet, hogy néhányszor összevesztek emiatt. Senki se tudja, hogy valójában mi történt. Milyen érzés, ha elhiszed, hogy apukád nem szállt szembe ezzel a nővel?
– Úgy érzem, nem vagyok fontos.
– Milyen érzés lenne, ha ez eszedbe se jutna, hogy ő ezt tette? Csak annyit tudnál, hogy apukád ebben a pillanatban nincs itt?
– Hát, az sokkal jobb lenne. Szerintem ezt a képet én magamnak alkottam.
– Nagyon ügyes vagy, sőt, zseniális! Aki ilyen belátással bír, az megérdemli a dicséretet.
Az eredeti állításod szerint nem szeretett, nem voltál fontos. Ez egy szörnyű érzés és sokkal jobban éreznéd magad enélkül. Sőt, nem is tudjuk, hogy igaz-e. Akkor nézzük meg, vajon a megfordítása igazabb lesz-e.
Szembe kellett volna szállnia a párjával
– Játsszunk el ezzel a mondattal: Hogyha apám szeretett, akkor szembe kellett volna szállnia ezzel a nővel.
– Hogyan fordítsam meg?
– Mondjuk tagadd le.
– Apámnak nem kellett szembeszállni ezzel a nővel.
– Miért?
– Lehet, hogy gyenge volt hozzá, vagy nem is akart szembeszállni, vagy félt tőle.
– Másik megfordítás?
– Hm.
– Akkor mondok én egy másik megfordítást: apám lehet hogy szembeszállt ezzel a nővel. Talán azt mondta a párjának, hogy most elmegyek a lányokat meglátogatom, viszek nekik valamit, az meg kiverte a balhét. Ez csak egy feltételezés persze. Nem tudjuk, hogy így van-e, de akár így is lehetett.
– Lehet, hogy nem is akar velem találkozni. Egyáltalán nem biztos, amiket mondasz.
– Igaz. Ezzel a vizsgálódással próbáljuk csökkenteni a szenvedéseidet és leleplezni az önmagadnak ártó gondolataidat. Azok sem sokkal valóságosabbak az én feltevéseimnél. Keressünk olyan mondatokat, amelyek igazak és jobban is érzed magadat tőlük.
– Oké.
– Nézzük meg, milyen oka lehet annak, hogy nem  akart veletek találkozni.
– Remélem, nem az anyám.
– Ez is egy jó ötlet. Hogyan lehet az igaz?
– Hát, nem jó szájízzel váltak el.
– Mi lehet még az oka?
– Lehet, hogy ő se érezte magát elégnek hozzánk.
– Nagyszerű! Akár lehetett bűntudata, vagy szégyellte magát, mert egy másik nőt választott és nem veletek élt. Van még további ötleted, miért csinál ilyet egy apa?
– Nincs.
– Például meglátja a két gyönyörű gyerekét és utána állandóan rájuk gondolna. Ezt nem bírná ki. Még lennének ötleteim.
Volt már olyan, hogy egy régi nagy szerelemmel nem akartál találkozni?
– Igen.
– Miért?
– Féltem, hogy újra nagy szerelem lesz és nem akartam szenvedni – nevet.
A szeretet furcsa történet
– A szeretet egy ilyen furcsa történet.
– De a gyerekeim szereteténél mindennek erősebbnek kellene lenni.
– Te se mentél vissza ahhoz a pasihoz, pedig az a szerelem nagyon erős volt. Tudtad, hogy be fog szippantani. Milyen érzés arra gondolni, hogy talán apukád szembeszállt ezzel a nővel?
– Fura.
Én annyira gyenge jellemnek tartom őt, ezt nem tudom róla elképzelni.
– És te rá akarod venni ezt a gyenge embert arra, hogy szembeszálljon a matróna feleségével – tudva tudván, hogy az a nő megeszi őt vacsorára?
– Kuncog.

– Erre akarod rávenni apádat, nem?
– De.
– Apukád gyenge. Kell-e neked így is? Úgy, ha nem harcol érted?
– Az a baj, hogy én még biztos szeretem, ha ennyit gondolok rá.
– Szerintem is. Dühös vagy, fáj, sírsz. Vagyis még mindig ügy neked apa.
– Apa nagy valószínűséggel gyenge jellem. Nem száll szembe a feleségével. És van egy sejtésünk, hogy belegyengülne, ha látná a két gyönyörű elhagyott gyerekét, vagyis titeket.
Láttad már a féltestvéreidet?
– Hát, igen. Az interneten.
– Ők is ilyen csinosak, mint ti a tesóddal?
– Á, valójában az anyjukra hasonlítanak – most már hangosan nevet.

A szülő dolga keresni a gyerekét
– Menjünk tovább! hogy lehet másképp megfordítani azt a mondatot, hogy szálljon szembe azzal a nővel?
– ?
– Próbálkoztál már megkeresni az apádat?
– Én? Nem.
– És miért nem? Mert én vagyok a gyereke. Az ő dolga.
– Aha, akkor erre kopogtassunk egy kicsit, hogy fellazuljanak a nézőpontjaid.
Kopogtatós mondatok:
  • Bár én biztos nem fogom keresni az apámat, ez az ő feladata, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Én vagyok a gyerek és nehogy már én keressem meg, mégis szeretem és elfogadom magam.
– Képzeld el azt a filmjelenetet, ahol te várod apádat, de ő egy másik városban egy erőteljes nő csapdájába esett és nem tud jönni.
– El tudom képzelni, igen.
  • Bár hiányzik nekem, mégis megéri nyalogatni a sebeimet, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Megéri büszkének lenni, mert én vagyok a gyereket, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Nehogy már én keressem, inkább belepusztulok és sírok meg fáj, mégis szeretem és elfogadom magam.
Téves szolidaritás
– Mit érzel?
– Hogy nincs igazam. Én is kereshetem volna, de nem tettem.
– Mi lehetett az okod?
– ?
– Mondjuk, hű voltál anyához …?
– Jaj, nem akartam, hogy ezt kimondd!
Kopogtatós mondat:
  • Nem akartam keresni, mert nem akartam, hogy anyának rossz legyen, mégis szeretem és elfogadom magam.

– Szerinted anyukád elviselte volna? Mert szerintem elviselte volna. Ez egy tipikus működés, amikor a gyerek kitart az egyik szülő mellett, bár az nem kérte és nem is lesz jobb neki ettől. Egy anya általában nem akarja, hogy a gyerekei szenvedjenek

Kopogtatós mondat
  • Nem akartam keresni apát, nehogy eláruljam anyát, de ezt most bocsájtom magamnak.
– Szerintem szeretetből tetted, az egész mögött a szeretet van. Szereted anyát, szereted apát, akármi is történt.
Magad miatt nem akartad keresni apát, vagy azt gondoltad, hogy anya ezt akarta?
– Azt gondoltam, hogy anya ezt várja.
Családállítás kopogtatással
Kopogtatós mondatok:
  • Azt hittem, hogy azt akarja anya, hogy ne keressem apát és haragudjak rá.
  • Kedves anyukám! A kedvedért haragudtam apára.

    • Hajlandó voltam kitaszítani, utálni.
    • Hajlandó voltam dühös lenni rá. 
    • Megvetettem őt. 
    • De ő az apám, bármilyen is. 
    • Bárhogy is viselkedett, ő az apám. 
    • Bármilyen szar alak, akkor is ő az apám. 
    • Ha jól csinálta, akkor is ő az apám. Ha rosszul csinálta akkor is.
– Milyen érzés ezt kimondani?
Valószínűleg áldozathozatalból csináltad ezt, akárcsak sok más gyerek a világon. A gyerekek sokszor azt hiszik, hogy a szülők azért mentek külön, mert ők rosszak voltak, vagy ha ők nem születtek volna meg, akkor a szülők boldogok lennének. De ha kitaszítod és elutasítod apukádat, akkor rengeteg energiát vesztesz. Az életenergiád fele anyukádon keresztül érkezik az őseidtől. A másik felét az apukád őseinek irányából kapod. De ha bármelyiküket kitagadod, akkor a lefeleződött energiával gazdálkodhatsz.
Változás mindig van, ha változol
– Akkor eddig azt tudtuk meg, hogy nagyon szereted anyát és apát is.
Ugye milyen jó erre rájönni? – Bólogat és nevet.
– Végül is jó, csak az, hogy én erre rájöttem, attól ő még nem fog változni.
– Eddig. És még az is lehet, hogy változni fog. És te is.
Akár keresheted őt, bármikor felhívhatod, … de ha csupán a gondolataidban és a szívedben visszafogadod őt, akkor is nagyon sokat tettél a kettőtök közötti energiaáramlásért. Ma még megéri haragudni rá, de ez is változhat. Talán a félős apukád fog téged felhívni és félévente isztok egy kávét vagy elnyaltok egy fagyit. De haragudhatsz is rá továbbra is, követelheted azt, hogy vállaljon föl téged, keressen téged és álljon ki magáért.
– Én már nem akarok haragudni rá, mert a harag az nekem rossz és neki nem. De továbbra se akarok közeledni hozzá, mert félek, hogy felborítja az életemet.
– Ebben teljesen biztos vagyok. De ez a legjobb, ami történhet, mert így ez ebben a formában egy szar élet. Alig várjuk, hogy felborítsa az életed, hiszen 10 évre elmenekültél külföldre, meg is betegedtél és a pénzt is el szórtad Lehet, hogy a végén ezek helyrerázódnak a nagy felfordulásban.
Tartozom az anyámnak

– A cukorbetegség a szeretet adás-kapásról szól.
– Igen, ezt én is tudom.
– Olyan, mintha nem akarnál se adni, se kapni apukád irányából.
– De akkor felborítja az életemet.
– Hát, remélem is! Mi az ami félelmetes benne?
– Az, hogy anya megtudja.
– Mondta ezt anya valaha is?
– Nem, soha.
– Honnan tudtad, hogy neked ki kell tartani anya mellett véd- és dacszövetségben?
– Egyszerűen csak tudtam.
– Miből következtettél?
– Ez most biztos hülyén fog hangzani, de úgy érzem, hogy tartozom neki ennyivel. Azért, mert felnevelt, hogy kiállt mellettem, hogy mindig ott volt. Ő még apám helyett is apám volt.

Kopogtatós mondatok:

  • Úgy érzem, tartozom anyukámnak azzal, hogy kiállok mellette, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Bár ő sose kérte, de az ő kedvéért korlátoztam az életemet, mégis szeretem és elfogadom magam. De most felismerem, hogy erre senki nem kért. 
  • Azt választom, hogy bízom anyában.
  • Azt választom, hogy bízom anya bölcsességében.

– Hogyan tudnád megfordítani azt a mondatot, hogy tartozom anyának azzal, hogy kiállok mellette? – Tartozom magamnak annyival, hogy nem állok ki mellette.
Tartozom magamnak annyival, hogy kiállok magam mellett.
Tartozom magamnak annyival, hogy senki mellett nem kell kiállnom.

– Házi feladatként, mindegyik mondatra gyűjts példákat, amik igazolják az állítást.
– Megterhelted az életedet azzal, hogy bárki mellett is kiálltál.
Látod, nem használtunk semmi mást csak azt, amit az elején lediktáltál nekem. Olyan szépen haladunk előre az igazság felé. Jobb érzés most apára gondolni?
– Igen, jobb.

Megterheltem az életemet a felnőttek dolgával

– Te egy háború részesévé váltál, amihez nincs közöd. Ez nem rád tartozik. Családállítósan úgy mondanám, hogy megterhelted a sorsod a felnőttek dolgával és mars visszaagyerekszobába.
Mi van, ha a szüleid kiabálnak? Az ő dolguk, majd megoldják egymás között. Hagyjuk meg nekik, hadd tegyék a dolgukat.
Figyeld meg, hogy hogyan módosítottál az életeden, amikor elhitted, hogy neked van egy olyan édesapád, aki nem szeret téged!
– Minden nap mentem mindenhova, csak ne kelljen otthon lennem. Elmenekültem külföldre.
– Remélem, még visszakapunk téged! Szükség van az ilyen nagyszerű emberekre.

Kopogtató mondat:

  • Amikor elhittem, hogy apám nem szeret engem, akkor messzire menekültem, mégis szeretem és elfogadom magam.
Nem vagyok annyira fontos, hogy …

– Dolgozzuk fel azt az állításodat, miszerint apa azt a reményt adta neked, hogy majd keresni fog.
Ez a mondat tele van vitatható dolgokkal.
Hogy csinálta ezt a remény adást?
Mit jelent az, hogy fontos vagyok?
Hogyan kell azt éreztetni szerinted?
Milyen elvárásokkal van teli ez a vád?

EREDETI MONDAT:
Azt a reményt adta a telefonhívással, hogy vagyok annyira fontos neki, hogy ennyi idő után is keres engem.

Keressünk egy olyan mondatot, ami csak rólad szól. Most azt állítod, hogy akkor vagy fontos, ha apa keres.

– Fontos vagyok akkor is, ha apa nem keres. Vigyük be kopogtatással ezt a változást!

Kopogtató mondatok:

  • Csak akkor vagyok fontos, ha apa keres, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • De most azt választom, hogyfontos vagyok akkor is, ha apa nem keres.
  • De most azt választom, hogyúgy vagyok magamnak fontos, hogy amikor apa keres, olyankor nem bántalmazom magam hülye gondolatokkal, hogy minek kéne lennie.

– Fordítsuk ezt meg apára is!
– Ezek szerint nekem sem fontos annyira apa, hogy keressem őt. (Fontosabb a büszkeségem, a sérelmem, az anyához való hűség, …)
Vagy: Nem vagyok annyira fontos magamnak, hogy keressem őt – nehogy már!
– Igen, felnőtt nő vagy, akár kereshetted volna őt az elmúlt években és szembeszállhattál volna azzal a másik nővel. Illetve anyukáddal – aki persze nem is kérte, hogy ne beszélj apával.
Ugye milyen rossz, ha ilyeneket kérnek tőled? Képzeld el Olga, ha én 1,5 órával ezelőtt elkezdtem volna követelni, hogy tessék szembeszállni anyával! Milyen érzés lett volna? Majdnem lehetetlen küldetés. Most már talán közelebb vagy a felengedéshez. A beszélgetésünk előtt még azt mondtad volna, hogy neked igazad van, az apád szar és nem fogod keresni.

Nem akarom elárulni anyát

– Szerinted szembe kell szállni anyával, hogy felvedd a kapcsolatot apával? Valahol a lelked mélyén úgy érzed, hogy ez szembe szállás (SZEMBESZÁLLÁS EGYBEÍRJUK) vagy elárulás lenne?
– Egy kicsit.

Akkor kopogtassunk erre is:

  • Valahol egy kicsit még úgy érzem, hogy elárulnám anyát, ha felvenném a kapcsolatot apával, ha keresném apát, mégis szeretem és elfogadom magam.

– Számodra mit jelentene, ha keresnéd apát.  – Csönd.
Akkor próbáljuk meg azt a mondatot, hogy:
Fontos vagyok magamnak annyira, hogy felkeresem apámat.
Fontos vagyok magamnak annyira, hogy nem cseszem el az életem ezzel a sok hülyeséggel, haraggal és frusztrációval.
Az önvizsgálattal és a kopogtatással akár eljuthatnál arra a szintre is, hogy megkeresed őt és ha elutasít, azt mondod, hogy semmi gond, egy hónap múlva újra megpróbálom. És megpróbálhatod újra és újra és újra. Miért? Mert ez neked fontos. Magad miatt. Mert különben szétesik az életed. Mert különben kimész külföldre és megint szétesik az életed. Akár a rajzodban. Az is teljesen szétesett. Még a második felszólításra se lett összefüggés az elemek között. Abba is bele kellene gondolni, hogy neked apán kívül más kirekesztett családtagjaid is vannak. Milyen érdekes lenne, ha elüldögélnél abban a gondolatban, hogy neked lehetőséged van arra, hogy az életed hátralevő részében kapcsolódj a féltestvéreidhez.

Menjünk a következő mondatra: Apám azért hívott, hogy rám nyomja a szarát.”

Nem akarok gyengének látszani
– Most miért nevetsz, valami vicces?
– Igen. Már nem gondolom komolyan.
– Akkor szerinted miért hívott?
– Azért, hogy megossza velem a fájdalmát.
– Te mennyire voltál ebben partner?
– Semennyire.
– Pedig kihez fordult, kinek nyafogott? Neked, drága. Te kinek szoktál siránkozni?
– Hát, ha lehet, akkor senkinek. Én ezt mind lenyomom.
– Akkor tanulhatnál apától.
Miért szoktad lenyomni?
– Azért, mert nem akarok gyengének látszani. Nem vagyok hajlandó nyafogni.
Kopogtató mondatok:
  • Bár szívesen tenném olykor, de nem szeretem, ha gyengének látnak, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Meg kéne élnem azt a részemet, amelyik néha panaszkodni akar, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Elnyomom azt a részt, ami gyenge, amelyik panaszkodik, mégis szeretem és elfogadom magam. 
  • Nem engedem megnyilvánul ezt a részemet, pedig olyan jó lenne, ha nem kéne tartani magamat, mégis szeretem és elfogadom magam. 
– Ki az, aki nálatok erős?
– Anya.
Kopogtató mondatok:
  • Elnyomom magamban az apai részt, aki nyafog, aki rányomja másra a szarát, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Én olyan leszek, mint anya, aki kemény és kőszikla, mégis szeretem és elfogadom magam. 
  • Mi lenne ha rehabilitálnám ezt a gyenge részemet? 
  • Ha néha elmerném mondani a bajomat? 
  • Ha olykor megosztanám a fájdalmamat?
  • Ha néha mernék panaszkodni és néha mernék gyenge lenni?
  • Ha néha megengedném, hogy olyan legyek mint anya, máskor meg olyan lennék, mint apa.
– Vajon milyen lenne?
– Kevésbé lenne fárasztó.

Kopogtató mondat:

  • Ha meg engedném hogy néha gyenge legyek, kevésbé lenne fárasztó az életem, mégis szeretem és elfogadom magam.

Családállítás – hely törvénye

– Most következik a családállító részt. Ugyanis az egyik családállítós alaptörvény azt mondja ki, hogy mindenki csak a saját helyén élhet jól.

Azt tanácsoltad apának, hogy legyen a gyereke az első. Hellinger szerint, amikor egy apa elhagyja a családot egy másik nő kedvéért és gyermekük is születik, akkor az fölülírja a régi családot. Viszont mindig anya lesz az első feleség és a mostani feleség lesz a második apa életében – ez sosem fog változni. Sőt, a második feleség addig nem fog tudni jól élni, amíg nem tud a tény előtt hajolni, miszerint, az anyukád és apukád között valaminek el kellett romolni ahhoz, hogy ő felesége lehessen édesapádnak. Sorstani szempontból meg kell köszönnie azt az áldozatot, hogy ők elrontották, ugyanis ők ezen az áron lehetnek együtt. Így lehetett két gyereke. Ha nem fogja értékelni ezt az áldozatot és nem tekinti magát másodiknak, akkor nem fog tudni boldog lenni a kapcsolatában. Tehát ő is csak a saját helyén élhet jól – így lesz az ő életében is igaz a törvényszerűség.

– Vizsgáljuk meg azt a mondatot, miszerint apukádnak fontossági sorrendet kellene állítania.
Azt kérted, hogy legyenek a gyerekei a legfontosabbak számára. Ez megér egy külön történetet, de most kihagyjuk, hogy haladjunk. Az a lényege, hogy nem rád tartozik egy másik ember fontossági sorrendje. Egyrészt nincs hozzá közöd. Másrészt szenvedést okoz számodra, ha arra gondolsz, mi kellene, hogy fontos legyen számára, de mégsem teszi.  Végül reménytelen vállalkozás bárkit is rávenni arra, hogy aszerint működjön, ahogy mi szeretnénk. Aztán valójában nem is tudjuk, mi is fontos neki.

– Neked miben kellene fontossági sorrendet állítanod?
– Például abban, hogy ne anyukámat tegyem az első helyre.
– Igen, mert így lassan belebetegszel az életedbe. Másik megfordítás?
– Apa ne állítson fontossági sorrendet.
– Hogyan lehet igaz?
– Elvileg mind a négy gyerekét ugyanúgy kéne szeretnie.
– Elvileg lehet ilyet csinálni, de gyakorlatilag ritkán sikerül. Egyébként nem tudjuk, hogy kit mennyire szeret. Észrevetted már, hogy ahol nagyon sok a neheztelés, düh, ott nagyon sok a szeretet is. Ahol mindenkinek minden mindegy, ott többnyire már nincs szeretet.
– Igen, nem vagyunk közömbösek egymás számára. Még világgá is mentél, hogy szabadulj ettől a sok érzéstől.
Tanácsok apámnak (és magamnak)
  • Apám vegye a kezébe az életét.
  • Hozzon jó döntéseket. Irányítson és
  • legyen az ő szava a mérvadó.

– Fordíts magadra a mondatokat!
– Jó döntéseket kellene hoznom: végre letehetném az utolsó vizsgát az egyetemen, vagy nem adnám oda az összes pénzem egy pasinak, …
Nekem kellene irányítanom az életemet.
– Ugye milyen könnyű ezt mondani másnak?
Legyen az ő szava a mérvadó.
– Legyen az én szavam a mérvadó.
– Hol lenne erre szükséged, hogy mérvadó legyen a szavad?
– Például abba hagyhatnám, hogy tartok anyukámtól és a saját vágyaimra hallgathatnék, de vajon miért tartok még mindig tőle?

– Erre is kopogtathatsz, vagy az egy másik beszélgetés.
– Apámnak a kezébe kellene venni az életét. Ennek a megfordítása úgy szól, hogy …
– Apámnak nem kell a kezébe venni az életét.
– Majd akkor veszi a kezébe, amikor ott fog tartani vagy amikor alkalmas lesz rá. Egy perccel se hamarabb. Ez megtörténhet holnap is, de az is lehet, hogy ez több inkarnációt vesz igénybe.
– Nem fogja – veti közbe Olga.
– Illetve azt sem tudjuk, hogy kezébe vette-e az életét. Nem tudjuk, mi zajlik otthon náluk. Azért elég bitang módon beválasztott ezzel a második nővel. Lehet, hogy apukád nagy harcos. Elég intenzív nőket mert beválasztani magának.
– Szerintem ez a második feleség, ez nem olyan nagy választás, csak a teste nagy. Egyébként sokkal kevesebb, mint anyukám. Buta és sunyi. Olyan semmi.
– Hát, akkor lehet, hogy apának ez a szintje. Ezzel a jellemmel, habitussal bír el, vagy itt tud legjobban gyakorolni. Nem tudjuk. Lehet, hogy apukád vele tud meggyógyulni az életéből -nevet.
– Tudnád-e apát úgy szeretni, hogy ő ezzel a nővel gyakorol, gyakorol, gyakorol,…?
– Igen, hát így is az apám, sajnos. Én választottam.
– Mi az, hogy sajnos?
– Úgy értem, hogy sajnálom, hogy ezen nem fog tudni túllépni.
– Akkor azt az apát tudnád-e szeretni, aki majd akkor fejlődik, ha itt lesz az ideje?
– Igen, én is 30 évet vártam a saját fejlődésemre.
– Még van ideje. Kételkedve néz.

Hasztalanság és helytállás
– Azt mondtad apáról, hogy haszontalan, ellébecol és mindenki megold helyette mindent.
– Igen, anyám tartotta el világ életében – vágta rá nagyon gyorsan.
– Te szoktál ilyet csinálni?
– Igen, eddig mindig ezt csináltam minden párkapcsolatomban. Csak ezt.
– Szeretnéd-e, hogy valaha valamikor egy kicsit eltartson valaki?
– Igen! – rögtön jött a válasz.
– Hajlandó lennél-e apának ezt a képességét magadba integrálni?
– Nem, azt hogy én otthon üljek és valaki eltartson és ne legyen pénzem, én azt nem tudom elképzelni.
– Akkor félreértettél. Ezt a tulajdonságot teljesen kizártad az életedből, de olykor tényleg szükséged lenne rá. Nem mindig, de néha. Hol jöhetne ez jól?
– Sajnos egy vitaforrás közöttünk a jelenlegi párommal.
– Tehát ő vágyik rá, hogy ezt megtehesse?
– Igen.
– Akkor hajlandó lennél ezt a tulajdonságot rehabilitálni magadban, hogy olykor használhasd?
– Igen.
– Megkérdezné, hogy meghívhatlak és te igent mondanál. Vagy vehetek neked egy autót? És te igent mondanál.
Te már úgyis vettél másvalakinek autót. Mi lenne, ha a mostani párod egyszer venne neked egyet és aztán elmennél vele dolgozni.
– Az nagyon jó lenne!
Akkor ezt kopogtassuk be.

 

Kopogtató mondat:

  • Apám haszontalan, ellébecol és hagyja, hogy eltartsák és ezt megvetem, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Én soha nem leszek olyan, mint apám, aki haszontalan, ellébecol és hagyja, hogy eltartsák, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Hajlandó vagyok rehabilitálni azt a részem, amelyik megengedi, hogy egy kicsit haszontalan legyek, ellébecolja az időt, mégis szeretem és elfogadom magam.
  • Amikor szükségem van rá, akkor ezt a részemet használom.
– Egyébként egy férfinak tetszik, hogyha tehet egy nőért, szereti lenyűgözni. Hagyd, hogy lenyűgözzön a párod. Erre te azzal válaszoltál, hogy azt én is meg tudom csinálni. És ez valószínűleg igaz is. De nem kell neked megcsinálni mindent. Nagyon bekeményít ez a viselkedés, fárasztó is és eltávolít a másiktól.
A legrosszabb, ami megtörténhet
– Ha apa keresni fog – azt mondtad, ez a legrosszabb. Igaz ez?
– Már nem tartom annyira igaznak.
– Ha legközelebb hajlandó lennél felvenni a telefont, amikor hív, akkor figyeld meg hogyan reagálsz. Ha jól felbosszant és nem tudsz ezzel mit kezdeni, akkor azzal van még dolgod és akkor megbeszélünk még egy kopogtatós találkozót.
Attól is féltél, hogy majd neked kell eltartanod. Bár ennek a félelmednek semmi alapja, de milyen érdekes és rémséges fikciókat talál ki a jövőben kalandozó elme.
Nagyon megváltozhat a viselkedésed, ha megengeded magadban, hogy újra kapcsolódj apához. Pusztán a gondolat, hogy megengeded a kommunikációt és figyeled mi zajlik le benned, sok megkönnyebbülést hozhat.
– Alig várom, hogy felhívjon?
– ?

– Alig várom, hogy felhívjon és észrevegyem, ha ezzel még rendezetlenségem van. Mert akkor kopogtatok még egy-két szenvedést okozó gondolatra, félelemre és ítéletre.

Valójában nem a betegség a lényeg, az csak következmény – sőt, a kártyák az egészségre utaltak -, hanem a szeretet elakadásán kell dolgoznod.

– Hogy tetszett ez?
– Hát, megdöbbentő.


 

Az alkalmazott módszereket tanítom. A tanfolyamok menüpontban mindig ott vannak az aktuálisan inuló tanfolyamok.  legközelebb Rajzelemzés, szeptemberben Ingás Sorstisztítás tanfolyam indul.

Bejelentkezés személyes konzultációra: 70 267 0679
Személyesen Szegeden és Budapesten, ill. online.

 


Megjegyzés

Olga a cikket olvasta és mind szóban, mind írásban engedélyezte. Sőt, alig várja a megjelenését.

Kedves Ildikó!

Zseniális írás. Nagyon hálás vagyok, hogy ezt megírtad. Így leírva látni ezt és olvasni…újra könnyeket csalt a szemembe. 
Sokkal jobban vagyok🙏🏻
Kérlek írd majd meg, ha publikáltad, hogy hol találom meg. 
Legyen csodás napod.☀️
Olga