Olvasói kérdés a szüléssel kapcsolatban

TÉMÁK:

• Egy oldás után Anikó teherbe esett.
• A névválasztás – mi tetszik a babának és mi tetszik a szülőknek?
• Szülés beindítás – vajon máskor kellett volna születnie?
• Utólag mindennek van értelme.
• Hogyan lehet átírni a születésed élményét?

 

„SIKERÜLT TEHERBEESNI:

Júniusban voltam nálad, mert nem tudtam teherbe esni. A találkozásunk utáni hónapban már nem jött meg a mestruáciom és március végére várjuk a kisfiunkat.
Számomra ez döbbenetes volt, mert annyi mindent bevetettem már korábban, de soha, semmi nem hozott még egyetlen alkalom után ekkora áttörést. Megcsináltam a kopogtatós házi feladatot is (pedig a párom ellinkeskedte). Azt egy nagyon picit sajnáltam (csak kíváncsiságból), hogy végül nem tudtuk meg, mi volt a gond, ami rendeződött a konzultáció alatt, de nem baj, mert a lényeg hogy végre úton van a babánk! „

„Már kissé túl hordtam a babát, amikor SOS oldást csináltunk, hogy miért is nem akar kibújni a kisbabám. Végül azonban valami továbbra is visszatartotta, mert nem indult meg magától, így a 41. hét első napján be kellett mennem a kórházba, ahol aznap este már ballonos indítással bent aludtam. Másnap reggel kaptam oxitocint, de nagyon nem akart haladni a folyamat, így burokrepesztés, végül császár lett a vége. De igazából a lényeg, hogy itt van velünk a kis csoda babánk .

A BABA NEVE:

Beszéltünk a nevekről is, és én végül beleegyeztem a párom által leginkább vágyott névbe, így A… lett a neve. Ez azért történt, mert a konzultációnk után, mikor mondtad, hogy ugyan más nevek jobban tetszettek a picinek, de nem bánja, ha mégis más nevet kap, valahogy egy teljes nyugalom fogott el, úgy éreztem hogy akkor minden rendben van, ha ő békével van bármilyen név felé. A párom meg annyira szeretné ezt, akkor legyen, és már bennem sem volt ellenérzés.

CSÁSZÁRMETSZÉS:

Sokat gondolkodtam rajta, hogy mi lehetett az oka, hogy így alakult, mert ő alapból megfordulni sem akart (külső fordításon forgatták át fejvégű fekvésbe, mert sokáig faros volt), aztán végül sem magától, sem az indításra nem akart kibújni – bár az indítást még megértem, mert olvastam, hogy attól sokszor sokkos állapotba kerülhetnek odabent a babák. Talán még úgy is, hogy kapott az oldás alatt segítséget, még mindig maradhatott benne vagy bennem valami gát tudat alatt? Vagy csak direkt így akarta valamiért… nem egyeztek az elképzeléseink Ilyenkor mi történik vajon?

Még azt szeretném megkérdezni, bár lehet hogy túlgondolom a dolgot, hogy szerinted a császármetszéssel születés mennyire trauma egy babának? Gondolok itt arra, hogy nem küzdi magát végig a születés folyamatán, hanem úgymond csak „kiszedik mások” a kis megszokott helyéről… befolyással lehet ez vajon a későbbi életére?
Küldök képet a piciről Nagyon szépen köszönöm még egyszer a segítséged tavalyi a fogantatáshoz is, és most a születés előtthöz is. „

Válasz

Nehéz elfogadni, de mindig mindennek értelme van

Szia Anikó!

Végtelenül örülök, hogy hallottam felőletek. A legjobb, hogy a sok akarásból te félre tudtál állni – akárcsak a születendő gyermeked -, így békében vagytok mindhárman a neveket illetően. Azért az a H. A. név nem semmi!

Tudom, nehéz megérteni, de mindig mindennek értelme van. Akkor is, ha az adott pillanatban ez nem látszik. Mindig minden úgy történik, ahogy az a legjobb. Ezt azonban legtöbbször csak később értjük meg és látjuk be.

(Olykor később sem értjük meg, mert azért a létezésünk minden aspektusát nem láthatjuk át.)

De figyeld meg, hogy hányszor történt már meg veled, hogy vitatkoztál a sorsoddal és nem értetted, miért pont veled történik valami, illetve miért pont ez történik veled!

Utólag gyakran belátjuk

Én már sokszor beláttam – persze csak néhány évvel később –, hogy milyen jó, hogy annak idején ez és ez történt, mert most ez alapján nem tartanék itt, ahol tartok.

Egy példa erre:  a minap a barátnőimmel egy képzés után egy rövid családállítást szerettünk volna megejteni, és mivel mindnyájan szakmabeliek vagyunk, tudtuk, hogy egy vendéglőben, egy asztalnál is meg tudjuk ezt csinálni. Az egyikünk azonban nagyon fázott, és addig nyavalygott, amit bementünk a benti helység be. Ott kiderült, hogy az egyikünk szervezete teljesen ki van éhezve arra típusú fermentált salátára, amit ott kínáltak és soha nem jutott volna eszébe ilyet enni, ha itt ebben az étteremben ki nem próbálja.

És végül mivel bent jó meleg volt, mindenkinek csináltunk egy családállítást – ott az asztalnál a japán étteremben. Előtte még haragudtunk arra, aki nyafizott a hideg miatt, de mégis a legjobb történt, amikor bementünk az étterembe, pedig senkinek semmi kedve nem volt.

Ez már egy azonnali reakció volt, hogy felismertük: mindig az történik, aminek történnie kell. Ehhez elég sok felismerése van szükség, de egy idő után rááll az ember agya.

Mindenki akkor születik meg, amikor meg kell születnie

Mindezt azért meséltem el neked, mert szívem szerint azt mondanám, hogy érdemes lett volna megvárni, amíg a gyermeked magától elindul és megszületik. Azonban ne gondoljuk azt, hogy ő nem látta előre a születése körülményeit. Bármit is hiszünk az orvoslásról és minden mágikus beavatkozásról, mindenki akkor születik meg, amikor meg kell születnie.

Az ekkor szerzett „traumák” is fontosak lesznek az élet során. Ezek is alakítják a személyiséget és többek között megalapozzák az életfeladatot, melynek során ki kell gyógyulni ezekből a „traumákból”.

Az oldások során gyakori téma a születés

Gyakran kijön, hogy a szülött felnőtt korában ismétel valamit, ami a születése során történt. Erről most egy hatalmas listát tudnék írni, de csak néhányat mondok.

• Ha úgy érzi az édesanya, hogy a kórházban senki nem figyel rá, nem veszik komolyan a fájdalmát vagy a testi érzeteit, később a gyermek is érezheti azt, hogy az ő szempontjai és érzései nem fontosak.
• A császáros szülésnél van egy olyan probléma, egy olyan hiány, hogy az anya és a gyermek nem tudják együtt átélni az első együttműködésüket. Ez az, amikor a babának és az anyának a szülőcsatornán való áthaladáskor össze kell hangolniuk mindent. Az erőfeszítést, a ritmust, a mozgást, …  Ha ez nem történt meg, később ez hiányozhat.
• Császármetszéskor a gyermeknek hiányozhat az első megküzdése is, hiszen egyszer csak minden megtörtént a feje fölött  és „könnyedén„ megtörtént vele a születés.
• Ráadásul a szülőcsatornában be kell nyelnie egy csomó mikroorganizmust, ami az immunrendszerének és a bélflóra kialakulásának fontos részét képezi majd.

Azonban gyakran megtörténik, hogy ezen a folyamaton a gyermek nem tud átmenni. Sőt, ennél sokkal traumatikusabb dolgok is tudnak történni egy gyerekkel és az anyával szülés közben.

Sosem késő új születésélményt beszerezni

Azonban mióta a kvantumfizika teret hódított, azóta a hétköznapi ember számára is érthető, hogy sosem késő a múltat megváltoztatni. Egyáltalán nem késő, hogy új születésélményed legyen! Életed során te is bármikor csinálhatsz és a gyereked is csinálhat magának egy új születésélményt.

Erről gyakran beszélek tanfolyamokon, de szoktam házi feladatként is adni, hogy otthon érdemes újra és újra a gyerekeinket átbújtatni egy takaróból vagy lepedőből készített szűk helyen. Miért? Mert ők addig fogják ezt próbálgatni és újra és újra átkúszni ezen a keskeny „csövön”, amíg könnyedén és rutinosan nem megy nekik. Ezáltal öntudatlanul és ösztönösen egy új születésélményre tesznek szert.

A legutóbbi elvonuláson az egyik lány hozott egy gyerekjáték mászócsövet, ami összecsukható drótból és vékony anyagból készült.

Ez a elvonuláson résztvevő lelkes anyuka felajánlotta, hogy mindenki végig mehet ezen a csövön. A jelentkező elmesélték, hogy milyen problémás helyzetről tudnak a megszületésüket illetően. Mindenki választott magának szülőket, akik mind az elinduláskor, mind a megérkezéskor másképp kezelték a helyzetet – a megfelelő szavakkal, lelkesedéssel és szeretettel várták a gyermeket.  Minden „hibát” kijavítottunk.Ezáltal egy új életkezdési mintát vittek be.

Teljesen összehozta a társaságot mire végig csináltuk a 16 újra születést. Rengeteget sírtunk és nevettünk.

És ehhez nem is kell feltétlenül egy ilyen csővel rendelkezni. Rengeteg más módon is meglehet ezt csinálni. Átbújhatsz szék lába alatt is.

Tehát, ha szerinted a születésével bármiről is lemaradt a gyermeked vagy te, sosem késő ezt kijavítani.

A császármetszésről is kérdeztél: trauma vagy sem?

Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy ez trauma vagy sem. Egyeseknek az, másoknak nem az.

Simán rá lehet nézni egy ingázással, egy kineziológiai teszttel, egy asztrológiai képlet elemzésével, egy családállítással,… Számtalan módon. Az is lehet, hogy a gyermekedet traumatizálta a császármetszés, és lehet, hogy egyáltalán nem. Egy állításban mindig az a részlet fog feljönni, ami éppen fontos. És lehet rajta változtatni, be lehet vinni új mintát.

A születésünk körülményei nagy hatással vannak az életünkre. De nemcsak a születés körülményei, hanem még

• a fogantatás előtti 9  hónap,
• a magzati kor kilenc hónapja
• és még az életünk első éve és kifejezetten meghatározó.

És ne hidd, hogy

• a családtörténeted,
• a férjed családtörténete
• és majd a kettőtök közötti kommunikáció,
• a családi események, viszályok

ne lennének nagy hatással a gyermeked életére.

Az élet szarszagát nem lehet megúszni

Mindnyájan rengeteg traumát szedünk össze az élet során, ettől nem lehet megkímélni magunkat és nem is érdemes. Ezekre szükségünk van, mert az életünkben pont az a feladat, hogy ezáltal megértsük magunkat, megértsük és csiszoljuk az élet nehéz helyzeteire adott reakcióinkat és megtanuljunk letenni traumákat, feloldani érzéseket és meghaladni mindezeket.

Végül teljes bizonyossággal állítom, hogy egy gyermek nem tud máskor megszületni, mint amikor megszületik. Épp az a legjobb időpillanat a számára. Ezt egyrészt saját szakmai tapasztalatból és a tanulmányaimból is tudom.

Illetve van egy 7-8 fős szülésznő csoport itt a környéken, akik mindnyájan nagyon érdeklődnek ilyen dolgok iránt, amivel én foglalkozom. Sőt, néhányan kifejezetten foglalkoznak ilyen alternatív módszerekkel, és velük meg szoktam beszélni a születéssel kapcsolatos felismeréseket.

Ők a több 10 éves tapasztalat során rengeteg felismerésre tettek szert a szüléssel és a születéssel kapcsolatban. Nem mindig kötik az orvosok orrára. Ők gépek nélkül is tudják, mikor fog megszületni a baba. Volt olyan tanfolyami hallgatóm, aki pont ebben a kórházban, pont ezeknél a szülésznőknél szült és remek élmény volt számára épp a rokonlelkű csoporttársánál megélni a szülést.

Remélem, sikerült megnyugtatnom téged és most már semmi más dolgod nincs, mint átélni az anyaságot, amire annyira vágytál!

Szeretettel: Ildikó

 

---

Ajánló:

Elvonulás: 2025. szept. 24-től

 

Jelentkezz e-mailben vagy telefonon!
efthajduildiko@gmail.com
70 2670679