Címkearchívumok: érzelem

Egy derékfájás története

Egyenes derékkal jöttem – a régóta tartó és kiújuló derékfájás

Simonnak évek óta fájt a dereka. Sok helyen járt. Hagyományos és alternatív gyógymódokat keresett. Lelki és fizikai megközelítéseket is. Rendszeresen mozog, egészségesen él, … de a derékfájás újra és újra beköszön. Olyankor nagyon meggyötri őt.

Régi ismeretség a miénk, ismerem Simon életének több aspektusát.
Azon gondolkoztam, hogy a fenti terápiákon kívül, vajon mit tehetek én hozzá? Mindenesetre a hozzáállása miatt ő a tökletes alany, hiszen már régóta nem áll ellen egyetlen nézőpontnak és megközelítésnek sem, csak legyen végre jobban. Az elmúlt évek alatt sokat megtudott magáról.

Függetlenedtünk minden eddigi infótól és neki láttunk a puzzle darabkák összeillesztésének. Gyakran csak az utólsó pillanatban áll össze a kép.

  1. A biologikus megközelítés szerint a derék és a gerincoszlop az általános önértékelés letörésről szól.
  2. A tarot kártya egy túlműködés felé terelt minket. Valami régóta tart, nagyon megterhelő és egészségügyi vészhelyzetet is okozhat.
  3. Az egyik munkahelyét kell górcső alá venni, mert ott érthetjük meg a legjobban az elakadását. Az ottani idős vezetőt kellett megítélnie, de csak azért, hogy az ítéletek alapján őróla, vagyis Simonról tudjunk meg többet. Ugyanis a külvilágra mindig könnyebb rálátni, mint magunkra.

 

Ítéld meg a főnöködet, hogy többet tudj meg magadról

Simon:  Óh, neki már nagyon régen hátra kellett volna lépnie. Ahhoz, hogy a szervezet működhessen, át kellene adnia a kormányt. Idős már és még méltósággal tudna elmenni. Világéletében csak ehhez értett és ha leköszön, akkor a funkciója nélkül egy senki lesz.

Ildikó:   Milyen érzés, ha erre gondolsz, hogy a főnököd innen fog meghalni, de nem adja át a kormányt?

Simon: Ilyenkor frusztrált vagyok. Olyan sok energiát tettem a szervezet fejlesztésébe és az öreg nélkül az egész rendszer hatékonyabban tudna működni. Ő a fejlődés korlátja.

Ildikó:   Mire lenne szükséged, hogy jobban érezd ebben a helyzetben magad?

Simon:   Ha változás történne. Ha nem vesztegetném el az energiámat. Ha hagyná, hogy mások vegyék át az irányítást.

Ildikó:   Milyen ember a főnök ilyenkor?

Simon:  Szar, ósdi, elavult, álszent, hazug, …

Ildikó:   Ebben a helyzetben mi az, amit mindenképpen el szeretnél kerülni?

Simon:   A kudarcot. Csalódok, amikor valamit nem tudok megcsinálni. Ez a legrosszabb.

Beszéltünk még a családi terhekről is, amikor sokáig kellett az idős rokonokat ápolni, szó szerint emelgetni. Ahogy ő fogalmazott – tartani a hátát.

Ildikó:   Az életedben mi a legrosszabb, ami megtörténhet?

Simon:  Ha nem tudnám a családomat megtámasztani. Legutóbb a feleségem mondta azt rólam, hogy én olyan vagyok, mint egy Boeing. Én vagyok a családban a biztos pont. Tényleg világéletemben én voltam a támasz. Apám halála után is gyerekként továbbvittem a vállalkozást.

Lehet, hogy „összedőlne a világ”, ha nem így működnék.

Ildikó: Ki lennél anélkül a gondolat nélkül, hogy te vagy a támasz.

Simon: Egy senki.

Ezek után sokat kopogtattunk, hogy a stresszt okozó mondatokat és a fix nézőpontokat feloldjuk. Majd Byron Katie módszerével megfordítottuk a főnökével foglalkozó részt és megtaláltuk a Simont tehermentesítő valóságot.

 

There is no true story – Nincs igaz sztori

A fejünkben zajló történetek nem igazak. Valahogy az igazságtól nem szenvedünk. Már pedig Simon a főnökétől és a köréje szőtt történettől szenved. Bennünket most a főnök nem igazán érdekelt, csak felhasználtuk a tükröt, hogy jobban lássuk azt, ami valójában van.

Az alábbi igazságokra bukkantunk. (Valójában ennél sokkal többre, de csak annyit osztok meg, amennyi befogadható.)

Idézet a vádból: A főnöknek már régen hátra kellett volna lépnie. Ahhoz, hogy a szervezet működhessen, át kellene adnia a kormányt. Idős már és még méltósággal tudna elmenni. Világéletében csak ehhez értett és ha leköszön, akkor a funkciója nélkül egy senki lesz.

Megoldás: Nekem kellene hátrébb lépnem az élet sok területen. Akár a családban, akár a szervezetben, akár egy másik projektben is.

Simon csak úgy mellékesen elmesélte:

Nemrég társadalmi felajánlásból egy óriási projektet vezényeltem le. A közösségünk felújította a központját. Brutálisan rosszul mentek a dolgok. A pénz sem segített. Úgy tűnt, hogy nem is leszünk kész, de az egész építkezés szét fog esni. Aztán nekiduráltam magam. Még a lányomat is bevontam. Mindenkit mozgósítottam. Gigászi feladat volt, de végül – bár lehetetlennek tűnt -, mégis elkészültünk időre és az épület is messze jobban működik, mint amire bárki is számított. Ehhez az egész szervezéshez és folyamatok átlátásához nagyon értek. Az átadón egy oklevelet is kaptam a munkámért. Ez nagyon jól esett, mert tudtam, hogy volt mögötte teljesítmény. Csak az ilyen elismerés ér nekem valamit.

 

Tovább az igazság felé a megfordítások segítségével

Megfordítás:  Nekem kellene hátrébb lépnem, csak ilyenkor attól félek, hogy enélkül egy senkinek fogom érezni magam. Ahhoz értek, hogy támasza legyen másoknak.

Idézet a vádból: Ilyenkor frusztrált vagyok. Olyan sok energiát tettem a szervezet fejlesztésébe és az öreg nélkül az egész rendszer hatékonyabban tudna működni. Ő a fejlődés korlátja.

Megfordítás: Frusztrált vagyok, ha elhiszem, hogy a főnöknek le kellene mondania és akadályozza a fejlődést.

Én is akadályozom a saját és mások fejlődését azzal, amikor megmentem a halódó helyzeteket, kitalálom a megoldást és mások helyett vállalok felelősséget és munkát.

Idézet: Attól lennék jobban, ha változás történne. Ha nem vesztegetném el az energiámat. Ha hagyná, hogy mások vegyék át az irányítást.

Megfordítás: Attól lennék jobban, ha változnék végre. Ha nem vesztegetném az irányításra és a megmentésre az energiámat.

Idézet: Amikor a főnök így működik, olyankor elavult, álszent és hazug.

Megfordítás: Ebben a helyzetben én is elavult vagyok, mert akárcsak ő és sem tudok változni. Lehet, hogy olykor álszent is vagyok, mert szeretem ezt a támasz szerepet.
Azt nem tudom, hol vagyok hazug.

Ildikó: Hát, ott, amikor nem vagy azzal tisztában, mennyire fontos neked az elismerés. Említetted, hogy mindet ingyen csináltál és nem vártál cserébe semmit. Pedig igenis – és nincs ezzel semmi baj -, nagyon jól esett az az elismerő oklevél. Csillogott a szemed, amikor erről beszéltél és az elismerés mögötti valós tartalomról. Valamiért ez nagyon fontos és ez megér egy külön misét. Az elismerés utáni vággyal nincs semmi baj, csak akkor ha olyan gondolatok húzódnak mögötte, amit az elején kiteszteltünk, miszerint „az emberek kedvében kell járnom”. Vagy amikor ehhez valami nagy teljesítményt kell produkálnod. Vagy amikor még mindig arra vársz, hogy valaki elismerje a teljesítményedet, mert valaha a legfontosabb embertől nem kaptad meg.

Idézet: Ebben a helyzetben mindenképpen el szeretném kerülni a kudarcot. El szeretném kerülni a csalódást, amikor valamit nem tudok megcsinálni. Ez a legrosszabb.

Megoldás: Hajlandó vagyok megkockáztatni, hogy valamit nem tudok megcsinálni. Vagy ha valamit megterhelőnek érzek, olyankor merek gyenge lenni és segítséget kérni.

Mi a legrosszabb, ami megtörténhet?

Idézet: Ha nem tudnám a családomat megtámasztani. Legutóbb a feleségem mondta azt rólam, hogy én egy Boeing vagyok. Én vagyok a családban a biztos pont. Tényleg, világéletemben támasz voltam. Apám halála után is, gyerekfejjel továbbvittem a vállalkozást.
Lehet, hogy „összedőlne a világ”, ha nem így működnék.

Ildikó: Ki lennél anélkül a gondolat nélkül, hogy te vagy a támasz?

Simon: Egy senki.

Megoldás: Kopogtasd ki azt a mondatot is, hogy

  • „Beleszerettem és identitásommá tettem azt a szerepet, hogy én vagyok a támasz”.
  • „Egy senkinek érzem magam, ha nem én vagyok a támasz, a biztos pont.”
  • Megterhelem magam azzal a szereppel, hogy nekem kell lenni a támasznak, különben egy senki vagyok.”
  • Elhittem azt a beképzelt gondolatot, miszerint összedőlne a világ, ha nem így működnék.”

Simon jól ismeri az ÉFT-t és 2 házi feladatot kapott.

  1. A fenti beszélgetésünk mondatait ki kell kopogtatnia magából.
  2. Egy tudatalatti hozzáállás megváltoztató programozással felül kell írnia a mintát.

 

———————
Ajánlat:
  1. Rendszeresen tartok ingyenes foglalkozásokat. Ha nem szeretnél lemaradni róla, iratkozz fel hírlevélre és így mindig értesülhetsz a következő alkalomról. Együtt könnyebb!
  2. Minden hónap közepén problémamegoldó nap a családállítás módszerével. De csak a módszer családállítás. Olykor nem a családból gyökerezik a történet.
  3. Elkészült az új kronobiológiával foglalkozó honlapom. Rengeteg önismereti és emberismereti információ áll ott rendelkezésre. Elemzések rendelhetők és  a Kronó I-II. tanfolyam is elvégezhető. Akkor, amikor neked jó.
  4. ÉFT közös csoportos munka és tanfolyam kezdődik 2022. ápr. 20-án.

Videókat készítek az ÉFT módszerről – van, aki jobb szereti hallgatni, mint olvasni

1. Az erős érzelmek miatt nem tududnk gondolkodni

Az erős érzelmek miatt nem tududnk gondolkodni. Azonban az érzelmek megváltoztathatók – pl. ÉFT-vel.

Az ÉFT jelentése: Érzelmi Felszabadító Technika

Az ÉFT-ről (az Érzelmi Felszabadító Technikáról) mindig szívesen beszélek, annyira a szívem csücske.
A videóban arra térek ki, mennyire erősen befolyásolják az érzelmek a gondolatainkat. Egyszerűen képtelenek vagyunk lejönni egy gondolatról, amíg elborít bennünket pl. a düh, a megbántottság, a szégyen …

De ezek az érzelmek megváltoztathatók. Tekints rájuk úgy, mint intenzitásokra. Jönnek és mennek.
Viszont az ÉFT módszerével teljesen pontosan megcélozhatóak, megszólíthatóak és le lehet őket csendesíteni. Valahol tároljuk ezeket az érzéseket, de szerncsére nem kell tudni, hogy hol. Majd a meridiánokon keresztül a kopogtatás megtalálja és hatástalanítja őket, hogy újra képesek legyünk egy józan gondolatra vagy döntésre.

Gyakran kapom magam azon, hogy így beszélek:
– Olyan dühös / rémült / csalódott … vagyok.

Pedig valójában így kellene fogalmaznom:
– Olyan dühösnek / rémültnek / csalódottnak érzem magam. Én nem az érzés vagyok, hanem éppen érzek, tapasztalok valamit, amit akár el is engedhetek. Hogyan? ÉFT-vel.

Na, valami ilyemiről szól az alábbi videó:

 

 

2. A betegségek és az ÉFT. Hogyan jöjjünk le egy konfliktusról?

 

A test ritkán romlik csak úgy el. A megbetegedések nem a véletlen művei. Ha ez igaz lenne, akkor óriási veszélyben élnénk le az életünket. A test egy értelmes rendszer, ahol a meghibásodásnak is értelmes oka van. Sőt, értelmes biológiai oka. Azaz amíg valami konfliktusban vagyunk benne, addig a test nem romolhat el, mert a túlélést az nem szolgálná. Azonban a konfliktus után, a megoldási szakaszban a szervezet helyreállítja magát. Ez a helyreálítási időszak a betegség. Akkor nem tudunk meggyógyulni, ha a konfliktust újra és újra megismételjük, és a test nem tud regenerálódni.

De milyen módszerrel jöhetünk le egy konfliktusról? Az egyik leggyorsabb, az ÉFT.

 

3. Mitől működik az ÉFT?

A kopogtatós módszer olykor viccesnek tűnik, pedig ez egy eljárás, ami az akupunktúrás kezelések előnyeit használja fel. Magának a kopogtatásnak igenis célja van. A tűszúrásokat helyettesítjük velük. Rajtuk keresztül szólítjuk meg azt a helyet, ahol a problémát / kellemetlen érzelmet / korlátozó gondolatot tároljuk. Magával a kopogtatással eljutunk a tároló helyhez és hatástalanítjuk, ami a testünkben, elménben, tudatunkban feleslegesen eltárolódik.
Van ennél egyszerűbb?

Egyszer valaki az ÉFT-ről kérdezett engem. Meséltem is neki. Majd elkezdett velem üvöltözni, hogy én nem mondjak már olyan, hogy majd ő vakargatja egy kicsit az állát és elmúlik a problémája. Hát, nem pont a vakargatásról szól az ÉFT, de minden esetre nem bonyolult az alapja. És működik! Sokan nincsenek rá felkészülve, hogy megváltoztassák a világról alkotott elképzeléseiket. Ha valaki sokat küszködött és most találkozik egy újabb, könnyebb megoldással, lehet, hogy teljesen megzavarodik. Összeonlik az addig stabilnak hitt világképe, …

Ilyesmikről beszélek ebben a videóban.

Ha szeretnéd megtanulni ÉFT-t, akoor itt vannak a tudnivalók.
9 alkalmas MENTORÁLÁS
ÉFT és BK 4 kérdés módszereket alkalmazva
Kezdés: 2022. április 20.
Szerda esténként fogunk a Zoom-on találkozni.

30 perces oltás oldás – úgy érzem nyomást gyakorolnak rám

A covidról és az oltásról szóló gondolataink többnyire
nem a covidról és az oltásról szólnak

Több cikket írtam már a vírusról és az oltásról, valamint az ezzel kapcsolatos ellenérzésekről. Minden esetben kiderült, hogy nem az oltás a lényeg. A háttérben legtöbbször egy gyerekkori sérülés húzódik. Nem vagyok covid szakértő. A voksomat sem szeretném letenni valami mellett. Igyekszem megtalálni azt, ami nekem működik.
Az alábbi esetben is egy cél vezérelt: hogy az illető ne szenvedjen.

Mivel a kliens jól ismer különféle oldási technikákat, ezért csak egy rövidített konzultációt kért. Önmagunk feltárása mindig nehezebb. A sérülés és a hitrendszer feloldását már maga is el tudta végezni.

Mottó:
Abban a pillanatban, amikor a történeted kivetíted a világra és az emberekre, szenvedéssel fizetsz.

Az oltással nyomást gyakorolnak rám

LAURA:   Ausztriában élek. Nem vagyok beoltva, pedig a munkámhoz kellene.
A nyáron még úgy voltam vele, hogy ha megkönnyíti az életemet, akkor beoltatom magam. Eddig nem volt rá szükségem. De mára eljutottam oda, hogy nagyon gusztustalannak tartom azt a nyomást, amit rám raknak. Ausztria kötelezővé tette az oltást. De ha tartom magam, az se vezet sehova.

ILDI:    Akkor legyen az a mai munkánk célja, hogy semmiről se legyen nézőpontod.

Covid, oltás és munka

 

ILDI:    Említetted a “gusztustalan nyomást”. Milyen érzés, amikor nyomást gyakorolnak rád?

LAURA:    Irtózom és taszít engem.

ILDI:    Meg lehetne azt keresni az életedben, hogy miért ekkora ügy, ha nyomást gyakorolnak rád.
“Ritkán jut az emberek eszébe, hogy a nyomás gyakorlást gyakran a jó szándék vezérli. Gondolhatja egy orvos vagy egy szülő a védőoltásról, hogy jó módszer. A szülők és az orvosok is meg akarnak bennünket védeni. Nem biztos, hogy jót érnek el vele, de többnyire a szeretet vezérli őket.”

Te miért neheztelsz a nyomást gyakorlókra?

LAURA:    Mert rákényszerítenek, hogy megváltoztassam a döntésemet.
Én hoztam egy döntést, ami mellett szeretnék kitartani. De lassan olyan lehetetlen helyzetben érzem magam, hogy azt érzem, tényleg nincs választásom.
Ami persze nem igaz, mert mindig van választásom, de az érzés ott van.

ILDI:    Mitől lennél ebben a helyzetben jobban, mire lenne szükséged?

LAURA:    Ha rám hagynák a döntést. Ha mindenki saját maga eldönthetné, akarja-e az oltást, védve érzi-e magát tőle, vagy nem szeretné az oltást.
ILDI:    Mit tanácsolnál a nyomást gyakorlóknak ez ügyben?
LAURA:    Gondolkozzanak, meditáljanak, próbáljanak a dolgok mögé nézni. Ne hagyják, hogy a félelem vezérelje őket!
ILDI:    Milyen emberek, akik ezeket a döntéseket hozzák, ebben az állapotukban?
LAURA: Korlátolt, szűk látókörű, nincs sok nézőpontjuk, csak egy. Saját döntésük, hogy bekorlátozzák magukat. Homokba dugják a fejüket. Nem választják a nehezebb utat. Mennek a kitaposott úton. A könnyebbet választják.
—————
Ajánló:

Családállítás Szegeden: 2022. márc. 12. 9:00
ÉFT tanfolyam: 2022. ápr. 20-tól

—————
ILDI:    Mitől tartasz? Mi a legrosszabb, ami megtörténhet?
LAURA:    Ha el kell költöznöm Ausztriából. Nem tragédia, de szeretek itt lenni, itt élni. Mindig ez volt az álmom. Most élem azt az életet, amit mindig szerettem volna. Most érzem először azt, hogy a helyemen vagyok és ott vagyok, ahol lennem kell. Minden szempontból. Ezt nehéz lenne itt hagyni.
Másrészről ez a járvány egy véges történet. Egyszer ennek is vége lesz, és ha  két hónap múlva vége lesz és semmi jelentősége nem lesz , ki van beoltva és ki nem. Én meg feleslegesen beoltattam magam.

Ha pedig nincs még vége a történetnek, akkor 6 havonként újra kell oltatni magamat. Ebben pedig nem akarok részt venni. Tök bizonytalan az egész, és az ember nem tudja, hogy alkalmazkodjon. Egyébként én nyitott vagyok arra, hogy alkalmazkodjak a helyzethez. De annyira nem lehet tudni, hogy mi lesz, hogy mégsem tudok alkalmazkodni.

ILDI:    Rendben, legyen ez a kulcs! Mert fontos az attitűd, ami benned van.
Tehát szeretnél alkalmazkodni, csak nem tudod, hogy mihez?

 

Mit mond a kártya – gyors információ?
ILDI:    Szerintem a covid felgyorsítja az emberek fejlődését. Felszínre hozza a trutyit mindenkinek a lelkéből.
Gyorsítsuk fel a nyomozásunkat a taróval.
Tehát a kártya röviden azt mondja, hogy valami valamit benéztél, de a vége jó is lehet. Persze ez csak egy vicces zanzásított interpretáció. 🙂
Valaha, valamikor egy nagyon rossz következtetést, tanulságot vontál le valamiből. Vagy az is lehet, hogy nem tudtál levonni semmilyen következtetést. Biztos, hogy gyerekkorról szól és valamilyen veszteségről. Még az is lehet, hogy neked kellett valamilyen döntési pozícióba kerülnöd, amire nem voltál még felkészülve. Tendenciában a jó együttműködés és a jólét látszik. Vagyis, ha ezt kidolgozod magadból, akkor egyenrangúan és jólétben tudsz másokhoz kapcsolódni.

Hol vonhattál le gyerekkorodban rossz következtetést? Például szerettél volna alkalmazkodni, meg úgy csinálni, ahogy jó, de mondja már meg valaki, hogy hogy a jó. Vagy azt mondja meg, hogyan kell jól viselkedni, hogy szeressenek és elfogadjanak.

LAURA:    Anyuval éreztem ezt mindig. Soha nem tudtam, hogy mi következik. Abszolút a hangulatától függött, hogy nevetett-e az adott dolgon vagy pedig óriási verést kaptam.
ILDI:    Szóval, erről szól ez a történeted.
Itt vagy Ausztriában és nem tudod, hogy hogyan viselkedjél. Ezt a gyerekkori elakadást kell kidolgozni magadból.
Próbáld felidézni azt a gyerekkori Laurát, amikor nem tudtad, hogy anyukád jót nevet vagy megver egy adott dologgal veled kapcsolatban. Figyeld meg, hogy hogyan kezdesz el ilyenkor viselkedni.
LAURA:    Mindig teljesen lemerevedtem. Olyankor lefagyott a testem, a gondolataim, az egész világ lefagyott. Teljesen elveszettnek és magányosnak éreztem magam.
ILDI:    Erre kopogtassunk. Mit jelez a tested?
Kopogtatós mondatok – mindegyiket legalább 10x ismételni
A bevezető kopogtató mondatok az érzelmi töltést hivatottak csökkenteni és fellazítják a nézőpontokat.
LAURA:    Nyomást. 
  • Itt van a testemben a nyomás, mert lemerevedtem, és elveszettnek és magányosnak éreztem magam.
  • Még mindig az a kislány vagyok, aki nem tudja, hogy viselkedjen.
  • Még mindig az a kislány vagyok, aki azt csinálja, amit mondanak neki. Próbálok alkalmazkodni, és ettől teljesen elbizonytalanodok.
  • Még mindig az a kislány vagyok, aki nem érzi magát biztonságban, bizonytalan, mert nem tudja hogy kell lereagálni, amit anya mond. Próbálom kitalálni, hogy mit akar anyukám.
  • Próbálok rájönni, hogy komolyan kell-e venni vagy csak úgy mondta, amit mondott.
  • Azt tanácsoltam az osztrákoknak, hogy gondolkozzanak és nézzenek a dolgok mögé.
  • Vajon miért viselkedik így az anyukám? Egyszer nevet, egyszer komolyan mondja.
ILDI:    Szerinted miért viselkedett így anya?
LAURA:    Hm?
ILDI:    Valószínűleg azért mert ő is bizonytalan volt, mert ő sem tudta abban a pillanatban, hogy mi a helyes. Ő sem tudta mit kellene mondani. Ő sem volt jó állapotban.
LAURA:    Ott voltam én és a kérdéseim, neki meg tudnia kellett volna a választ.

De anyukám nem tudta a választ.
Olykor mondott valamit, máskor nevetett.
Mindig csak reagált valamit. Úgy reagált, ahogy érezte magát. Volt egy bizonytalan anyukám.

Aztán idejöttem Ausztriába, ezek meg tudják a tutit. Megmondják pontosan mit csináljak.

ILDI:  Vajon melyik a jobb? A bizonytalan édesanya vagy a megmondós osztrák? 🙂

LAURA:    Anyukám nem tudta a helyes választ, nem tudott dönteni, ezért minden nap másképp döntött. Teljesen összezavarodtam.

ILDI:    Igen, ezekkel a mondatokkal kell majd kopogtatnod.
Illetve vizsgáljuk meg az előző kérdésekre adott utolsó válaszaidat is.
– Hol vagy te én ebben a történetben szűk látókörű és korlátolt?
– Hol dugod a fejed a homokba?

Végül fordítsuk meg!

ILDI:   Mivel ismered Byron Katie módszerét, ezért ne csak kopogtass a fenti mondatokkal, hanem fordítsd is meg őket, aztán üldögéj is el velük egy kicsit. Minden megfordításra hozz bizonyítékokat az életedből, hogy hogyan igazak a megfordítások.

Pl. kopogtasd ki előszőr, az “arra van szükségem, hogy ne hagyják rám a döntést” mondatot.
Fordítsd meg így például: “Arra van szükségem, hogy ne hagyják rám a döntést.” Írd le a 3 példát.

Vagy keresd meg azt, ahol te nem hagyod másra a döntést, amikor te nem engeded, hogy más hozzon döntést helyetted.

LAURA: Igen, ez menni fog.

ILDI:   házi feladataid

  • Aztán, hol van a lényedben az a rész, ahol te magad nem engeded meg, hogy szabadon döntsél?
  • Hol korlátozod te magad a saját szabad döntéseidet. Ez lesz a végső igazság, hogy ezt hogyan csinálod.
  • Meg kell keresned magadban, azokat az élethelyzeteket, ahol szűk látókörű vagy. Ahol a kitaposott, könnyű utat választod és nem foglalkozol a körülményekkel, ahol kicsit beszűkülten gondolkozol.
  • Aztán kopogtass arra, hogy nem élhetsz úgy ahogy szeretnél, mert veszélyben van a kialakított életed.
  • Azért vagyok bizonytalan, mert nem tudom, hogy a meghozott döntésem felesleges volt-e vagy volt-e értelme.
  • Aztán anyukádra kell kopogtatni, azokra a gyerekkori emlékekre, ahol anyukád úgy viselkedett, ahogyan azt említetted.
  • Aztán mire sarkall téged az, ha van egy olyan anyukád, hogy sose tudod, hogy hogyan reagálj egy adott helyzetben?

Végül hozz egy olyan döntést, ami összhangban van veled – bármi is legyen az!

 

Hasonló témájú cikkek

Magyarország, diktatúra és az apám
Magyarország, diktatúra – no meg az anyám
Covidos történet – spirituális megoldás
Oltás előtt, oltás után – és az oltásról szóló nézőpotom (ami nincs)

 

—————
Ajánló:

Családállítás Szegeden: 2022. márc. 12. 9:00
ÉFT tanfolyam: 2022. ápr. 20-tól

—————

Megjegyzés:

A cikket Laura beleegyezésével publikáltam. 🙂

Szia Ildi! 
Nagyon érdekes visszaolvasni a saját szavaimat - mennyire nem látjuk sokszor az erdőt, s pörgünk a saját mókuskerekünkben. 😂 Persze, hogy közre adhatod.
Még mindig nem vagyok beoltva, mert végül mégsem volt szükségem rá a munkámhoz, de ahogy te is írod, ez nem erről szólt. 🙂 
Viszont nagyon jó érzés neutrálisan ránézni a dolgokra és csak kíváncsian szemlélni, hogyan alakulnak.
Nagyon köszönöm, h egy kő kikerült a hátizsákból és talán másokat is inspirál. 🙂 ❤️

Bagatell probléma a húspultnál – minden elakadás felébredési lehetőség

A bagatell probléma

Szeretem az élet apró bosszúságait feldolgozni, mert ha alaposan megvizsgáljuk, kincsre lelhetünk. Sokkal jobb kicsiben gyakorolni és ott felismerni a tisztázatlan érzelmi, tudati folyamatainkat. Így nagyobb horderejű ügyekben már nem akadunk meg.

Az ÉFT tanfolyamon remek csapat jött össze.
A rövidített kör begyakorlásához kértem egy nem túl megrázó sztorit, amin szemléltethetem a technikát. Tünde jelentkezett.

ÉFT Felébredni bármi által. Egy bagatell probléma megvizsgálása remek lehetőség az élet nagyobb eakadásainak a feloldására.

TÜNDE: Van egy eladó csaj a boltban, akit ha meglátok, tudom, hogy baj lesz.
Ahogy így végiggondoltam, rájöttem, hogy sose úgy történnek a dolgok, ahogy azt szeretném.
Ha odamegyek, tudom mit akarok és mennyit. De nem jön össze vele. Ő sose annyit ad, másból vág, mást ajánl, …
Ma se sikerült azt kapnom, amit szerettem volna.
ILDI: Ez remek lesz!

Gyakorlásképpen szétdaraboltuk az esetet jelenetekre.

 

1. jelenet: Megláttam a nőt és tudtam, …

ILDI: Hanyas az érzés intenzitása?
TÜNDE: Jóindulattal 8-as. (0-10-es skálán)
ILDI: Mi lesz a 2. jelenet?
TÜNDE: Ha kérek valamit, én tudom, mit akarok.
ILDI: Ezen van stresszed?
TÜNDE: Már van egy koncepció a fejemben. Előre látom, hogy nem kapom meg azt, amit akarok.
Nézd, ez a húspult. Nem olyan nagy dolog. Ettől nem dől össze a világ. Nem megyek oda minden nap. Ha odamegyek és a fagyinál járok, már csökken a rossz érzés.  De amikor ott vagyok, tudom, hogy ismét meg kell vele küzdenem.
ILDI: Milyen jó, hogy az életnek ezen a kevésbé jelentős területén tudod gyakorolni a megküzdést és nem valami fajsúlyos helyzetben.

Pontosan hogy haladtak az események? Meséld el, mint egy filmet.

2. jelenet: Húsbavágó rész

TÜNDE: Kontrétan az történt, hogy én kértem a sülthús széléből egy kis részt és ő pont középen kettévágta. Láttam, ahogy a történet teljesen elmegy a hús közepe felé.

Itt mi már elkezdtünk kuncogni, mert Tünde olyan érzékletesen adta elő.

ILDI: Itt mi játszódott le benned?
(Rettenetes, de ki akar belőlem törni a nevetés.)

3. jelenet: Haladjunk a széle felé

TÜNDE: Akkor indulunk és próbálom neki elmagyarázni, hogy haladjunk a hús széle felé, mert én azt szeretném megkapni.
Komolyan! Még háromszor belevágott és végül elhoztam a szélét. Ő pedig hozzátette, hogy pedig a közepe jobb lett volna.

(Szégyellem, de olyan őszintén és átéléssel mondta, hogy hahotáztam. Rettentő, hogy mennyire nem bírunk magunkkal. Se én, se a többiek.
Ő pedig komolyan tartja magát komolyan. Nem zökken ki.)

4. jelenet: Meg kell küzdeni azért, amit akarok

ILDI: Hogy van tovább?
TÜNDE: Megkapom a húst és konstatálom, hogy egyrészt ez nehéz volt. Másrészt, hogy nem jött össze teljesen.
Igeeen! Ez az: meg kell küzdeni azért, amit akarok.
ILDI: Tünde! Ez a húspult egy kincsesbánya. A megvilágosodásod eszköze. Használjuk ki ezt az eladót az önismeretedhez mindaddig, míg egy „Buddhaként” nem tudsz bemenni abba a boltba.
LETTI: Ez nem az önérvényesítésről szól?
TÜNDE: De lehet, én nehezen engedek el. Ha tudom, mit akarok, nehezen hagyom magam meggyőzni. Például, hogy a hús közepe mennyivel jobb. Basszus!
De én a végét akarom – nyomatékkal.

A csoport ötletelt. Mindenkinek másról szólt a történet. Mindenki 🙂

Nekiláttunk a gyakorlásnak. Végigkopogtattuk a jelenetet attól kezdve, hogy Tünde bemegy a boltba, majd Tünde kijön a boltból.

ILDI: Így kimondva persze olyan vicces, de a hétköznapokban ez igenis komoly sztori. Ilyeneken szoktunk vekengeni vagy véresen összeveszni a házastárssal vagy a kollégával. Húsdarabokon és hasonlókon. Bár ez egy bagatell témának tűnik, mégis jól felhasználható önmagunk megismerésére.

ILDI: Emlékezz az első jelenetre, bemész a boltba. Idézd föl!


1. kopogtatás

TÜNDE: Ahogy megláttam a nőt, én tudtam, hogy gond lesz.
ILDI: Legyen ez az első kopogtatós mondatunk.

Karate kézél: „Ahogy megláttam a nőt, én tudtam, hogy gond lesz, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.” (3x) (8-as intenzitás)

Közben nevettünk. Tündi is.
TÜNDE: Tényleg olyan, mint egy film.

Szemöldök belső széle: Ahogy megláttam a nőt, én tudtam, hogy gond lesz.
Szem mellett: Ahogy megláttam a nőt, én tudtam, hogy gond lesz.
Szem alatt: Ahogy megláttam a nőt, én tudtam, hogy gond lesz.
Orr alatt: Ahogy megláttam a nőt, én tudtam, hogy gond lesz.
Száj alatt: Ahogy megláttam a nőt, én tudtam, hogy gond lesz.
Kulcscsont alatt:   Ahogy megláttam a nőt, én tudtam, hogy gond lesz.
Kar alatt: Ahogy megláttam a nőt, én tudtam, hogy gond lesz.
Fejtető: Ahogy megláttam a nőt, én tudtam, hogy gond lesz.


2. kopogtatás

Karate kézél: „Láttam, hogy elmegy a történet a hús közepe felé, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”
Karate kézél: „Láttam, hogy belevág a hús közepébe, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”
Karate kézél: „Láttam, hogy belevág a hús közepébe, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.” (10-es intenzitású az érzés)

Szemöldök belső széle:   Láttam, hogy belevág a hús közepébe.
Szem mellett:   Láttam, hogy belevág a hús közepébe.
Szem alatt:   Láttam, hogy belevág a hús közepébe.
Orr alatt:   Láttam, hogy belevág a hús közepébe.
Száj alatt:   Láttam, hogy belevág a hús közepébe.
Kulcscsont alatt:   Láttam, hogy belevág a hús közepébe.
Fejtető:   Láttam, hogy belevág a hús közepébe.

Itt zokogva nevetett a csapat. Fetrengtünk. Tünde pedig továbbra is kitartott és megértett bennünket.

 

3. kopogtatás

Az érzelmi intenzitás még mindig 5-ös volt így mentünk még egy kört:

Karate kézél: „Láttam, hogy belevág a hús közepébe, de én nem azt akarom, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”(3x)

Szemöldök belső széle: Láttam, hogy belevág a hús közepébe, de én nem azt akarom.
Szem mellett: Láttam, hogy belevág a hús közepébe, de én nem azt akarom.
Szem alatt: Láttam, hogy belevág a hús közepébe, de én nem azt akarom.
Orr alatt: Láttam, hogy belevág a hús közepébe, de én nem azt akarom.
Száj alatt: Láttam, hogy belevág a hús közepébe, de én nem azt akarom.
Kulcscsont alatt: Láttam, hogy belevág a hús közepébe, de én nem azt akarom.
Fejtető: Láttam, hogy belevág a hús közepébe, de én nem azt akarom.

Végre eljött a megkönnyebbülés – az érzelmi intenzitás 0.


4. kopogtatás

Karate kézél: „Utólag úgy érzem, hú, ez nehéz volt, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”

Rövid idő után szól, hogy ez már nem olyan fontos. Abba is hagyjuk.

Korlátozó hiedelem

Eljutottunk ahhoz a ponthoz, amikor a történethez tartozó korlátozó hiedelmet is kiradírozhatjuk. Életünk eseményeiből tanulságokat vonunk le. Abban a pillanatban, amikor először tapasztaljuk, valószínűleg igaz az állítás. Például Tündinek egyszer vagy többször meg kellett küzdenie valamiért, mert nehezen értették meg. Vagy annyira jót akartak neki, de ő nem szerette volna, ha kitalálják a gondolatait. Ő pont azt szerette volna, amit mondott.
Aztán a tanulékony elméje gyorsan levonta a következtetést: meg kell küzdenie azért, amit szeretne.
Végül pedig programként futtatta élete későbbi helyzeteiben. Nem érdemes ilyen programokkal együtt élni. Erre való az ÉFT, hogy végérvényesen kitöröljük.

5. kopogtatás: Mindenkinek megvan a saját húspultja

Karate kézél: „Bár úgy érzem, meg kell küzdenem azért, amit szeretnék, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”

(Többnyire a korlátozó hiedelmekhez nem társul érzelem. Így nem is mérjük az intenzitást. Egyszerűen elvégezzük a gyakorlatot.)

TÜNDE: Ez nagyon igaz.
ILDI: Kit érint ez a téma?
Többen jelentkeztek.
Úgy döntöttünk, ezt nagyon alaposan végigkopogtatjuk.

Közben módosítottunk:

Karate kézél: „Bár úgy érzem, meg kell küzdenem azért, hogy úgy legyen, ahogy én szeretném, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”

Itt mélyen elmerültünk a gondolatainkban. Leperegtek életünk jelenetei. Már nem is tűnt olyan viccesnek. Senki nem nevetgélt. Elkomolyodtunk. Közben Tündi elérzékenyült. Mindenki szembesült a saját húspultjával.
Átéltük és hosszan-hosszan kopogtattunk.

Ami kicsiben megjelenik az életünkben az nagyban is meg szokott jelenni. Legyünk hálásak a bagatell kiakadásainknak, melyek megmutatják a bennünk futó korlátozó programokat. Gyakoroljunk például a húspultnál.

ILDI: Valószínű még számos bizonyítékod van arra, hogy nem lehet úgy, ahogy te akarod. Ezeknek a referenciapontoknak, életeseményeknek a kikopogtatása lesz a házi feladatod.

 

Utolsó kopogtatás: „Megküzdöttem, de nem azt kaptam, amit akartam.”

TÜNDE: Hú, ez 9-es intenzitás.
ILDI: A csoportot kérdezem. Milyen érzés bukkan fel bennetek?
CSOPORT: düh, fásultság, elkeseredés, nem vagyok elég jó, nem érdemlem meg, …
LETTI: Engem ez nagyon érint. 3 Kos bolygóval úgy vagyok vele, hogy nem tudok megküzdeni azért, amit akarok.
ILDI: Mindkettő frusztráló – nem tudok érte küzdeni, vagy megküzdök, de mégse azt kapom.

Karate kézél: „Bár belefásultam abba, hogy már megint nem jött össze, amit szerettem volna, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”

Kopogtatás közben Tündét elárasztották a képek, emlékek, melyeket közben feljegyzett. Ezzel el is kezdte a házi feladata listázását.

Értékeljük életünk egyszerű problémáit és használjuk fel lelkünk és tudatunk meggyógyításához!

 

Utóhang

Tünde nem sokkal később ezt írta:

Legutóbb megütötte a fülem ez a mondatod:
„annyira jót akartak neked, de te nem szeretted volna, ha kitalálják a gondolataidat”
Erről azonnal eszembe jutott egy nem túl jó emlék.

12 éves lehettem. Az osztályfőnököm rendszeresen bekérte a panaszainkat – olykor névvel, máskor név nélkül. Aztán ezeket nem dobta ki, hanem összegyűjtötte és lefűzte egy kis füzetecskébe. Végül mindenki megkapta érettségi ajándékként. Még megvan, le is fotózom neked. Nagyon idepasszol.

 

Tünde a róla írt cikket elolvasta és engedélyezte. Sőt, úgy fogalmazott: áldásom rá. 🙂
Köszönjük!

—————-
Ajánló:.
  1. A legközelebbi családállítós időpont:
    2021. jún. 13. vasárnap 9:00 Szeged
    .
  2. Életforgatókönyv tanfolyam
    Kezdés: 2021. máj. 23. vasárnap 9:00
    online és személyesen

 

Olvasói reakció:

Kedves Ildikó!

Ez fantasztikus. Írom neked “Tünde2”.
Magamra ismertem.
Az utóbbi időben a kopogtatást elő-elő kapom, mert végtelenül egyszerű, sajnos erről a csapatról lecsúsztam, pedig bennem volt, hogy én megyek. Biztos így jó, mert szeretem és elfogadom magam, a döntéseimet is.

Ahogy olvastam rajzottak a feljövő ötletek. Már tudom mit kell mindjárt átkopogtatnom. Mert nekem bizony , ezzel a mondattal van valami visszás érzésem (“mert szeretem és elfogadom magam”) Az utóbbi időben az ellenállásommal foglalkozok. Megfigyelem és kopogtatok is. Mert képes vagyok mindennek ellenállni. Persze nem tudatosan. És amit megfigyeltem, hogy viharsebesen le is gyártok a tapasztalat alapján egy hitrendszert és kezdődik a beszűkítő kör.

Nagyon köszönöm az oltás előtti és utáni kopogtató sorokat!
Mert szinte lefagytam attól, hogy a vírus-oltás miatt ismét két pártra szakadt az ország. Késhegyre menően állítja mindenki az ő igazát. Lehet ez egy magyarságra, emberségre jellemző minta, vagy-vagyban gondolkodunk.
Vagy jobbos vagy balos…
Oszd meg és uralkodj.

Nagyon köszönöm a kopogtatás mintákat. Ismét előveszem.

Szeretettel gondolok rád!

F.

 

 

Félelem a pókoktól

 

Napi Ildi: FÉLELEM A PÓKOKTÓL

A mai írásomat egy ismerősöm ihlette, aki értetlenül kérdezte, hogy:

„Magyarázza már meg nekem valaki, hogy mi olyan rémisztő a pókokban? Miért gondolják az emberek, hogy a pók veszélyes? ( persze nem valami nagy, és szőrös madárpókról beszélek, hanem mezei, európai pókról)”

Kezdjük az elején!

5 természetes érzelemmel születtünk:
– szeretet
– félelem
– bánat
– irigység
– indulat

Te mit tennél meg, ha nem félnél semmitől? Csak két természetes félelem van, a többit tanuljuk. És csak attól félünk, amiről van tapasztalatunk.
Gyerekkorban még alig félünk valamitől, aztán egyre jobban megtanulunk félni egyre több dologtól.

 

Ezt nagyon jól kifejti Neale Donald Walsch a Beszélgetések Istennel című könyvében, mi most csak a félelemmel fogunk foglalkozni.

“A félelem természetes érzelem. A csecsemők mindössze két félelemmel jönnek a világra: az egyik a zuhanástól való félelem, a másik a hangos zajoktól való félelem. Minden más félelmet a környezet alakít ki az emberben, a szülei tanítják meg rá. A természetes félelem célja, hogy óvatossá, körültekintővé tegyen. Az óvatosság a test életben maradását szolgálja. A szeretetből ered – az Én szeretetéből.
Akikbe belenevelték, hogy a félelem nem helyénvaló, hogy elítélendő átélni és kifejezésre juttatni, azokra felnőttként nehéz idők várnak, amikor szembe kell nézniük a félelmeikkel.
A félelem tartós elfojtása végletesen természetellenes érzelemhez, pánikhoz vezet.
Embereket öltek pánik miatt. Háborúk törtek ki, birodalmak dőltek meg.”

Tehát a félelmek nagy részét tanuljuk. A gyerekek mindent levesznek a szüleiktől. Ha pl. egy anyuka fél a póktól, akkor elég, ha olykor hívja az apát, hogy az távolítsa el a pókot a lakásból – a gyerek máris megtanulta, hogy a pók valami félelmetes dolog.

De az is elegendő lehet például a kutyától való félelem kialakulásához, hogy az anya csak egy kicsit összerándul. Vegyük azt a példát, hogy az anyuka kézen fogva sétál a gyerekével az utcán. Egy picit megijed egy kutyától, aki odaszimatol a lábához. Egy leheletnyit összerándul a teste, amit a gyermeke kezén keresztül érzékelt. És a gyerek máris megtanulta a kutyától való félelmet.

Tehát a két természetes félelem mellett CSAK OLYASMITŐL TUDSZ FÉLNI, AMIVEL KAPCSOLATBAN VAN TAPASZTALATOD.

Figyeld csak meg a gyerekeket, mennyire nem félnek dolgoktól! Simogatják a kutyát, a bogarakat, a büdös embert, … Mindaddig, amíg meg nem tanulják tőlünk, hogy bizony, félni kell.

– Elég, ha hallják, ahogy egymással beszélgetünk a félelemről.
– Elég, ha látják az aggódó tekintetünket vagy szorongásunkat.
– Elég, ha érzékelik egy nehéz helyzetben a hangulatunkat.
– …

Emlékezz, csupán két természetes félelemmel születtünk: a zuhanástól és a hangos zajoktól való félelemmel. A többit tanultuk.

A félelmeket el lehet múlasztani, hiszen nem igazak. Az elme tanult reakciója, amellyel meg szeretne védeni bennünket, és a túlélést szeretné biztosítani számunkra.

Azonban a félelmek egy idő után eluralkodnak rajtunk és korlátozzák az életünket. Már nem a túlélést segítik, hanem életet korlátozzák.
Pl. nem vállalunk el egy munkát, mert félünk autót vezetni és az mindenképpen szükséges lenne.

A félelem mindenképpen egy fikció. Nem valóságos. Az elme teremti. „ Mi lesz, ha …?”

És akkor még nem is beszéltünk előző életes eseményekről és …
De nem akarom tovább feszíteni a húrt.

A jó hír, hogy AMI NEM VALÓSÁGOS, AZ EL LEHET MÚLASZTANI.

Én az ÉFT-t (Érzelmi Felszabadító Technika), a blokkoldást, az AFT-t és az NLP-t használom erre a leggyakrabban. DE még más alternatív eszközeim is vannak.

Az ÉFT-t meg is tanulhatod tőlem október 1-től. Katt ide!

Ebben a témában már többször is írtam:

Te mitől félsz? 
Te mitől félsz? 2.
Te mitől félsz? 3. – Félelmeink kezelése – gyakorlat
A következő élet hatása a jelenlegi életedre
Félelem a kézfogástól, lámpaláz, megerőszakolás, …
Kopogtatógyakorlat pánikra

Ha szeretnétek róla többet olvasni a témában, akkor a következőket ajánlom:

– Neale Donald Walsch: Beszélgetések Istennel – A párbeszéd folytatódik
– Dr. Elisabeth Kübler-Ross könyvei
– Enneagram – 6-os karakter