Az történik, amit vársz. Ha nem tetszik muszáj lesz másra számítani.

Szombat reggeli csetelés

Ma bizonyára a befogadás napja van.
Csupa erre irányuló kérdést kaptam. És hihetetlenül aktívak voltak a tanfolyami csoportok hallgatói.

1. történet – a peres ügy

Anikó az USA-ban él és a magyarországi házát lassan magáévá teszi egy férfi, aki még a foglalót sem fizette ki teljesen. 10 éve húzódik az ügy. A tanfolyamon ingáztunk rá egy gyorsat. Az ingás családállítás módszerét gyakoroltuk éppen.

Egy régi ügy “szelleme” jelentkezett be, aki valamikor – generációkkal ezelőtt – hasonló módon megkárosította a családjukat. A „szellem” jelezte, hogy szívesen segít a per folyamán, hogy így egyenlítse ki a valamikori számlát.

Aztán a következő nap tárgyalásán nem úgy alakultak a dolgok, ahogy Anikó remélte.

Miért történt így?

Anikó:
Tegnap semmi nem úgy történt, ahogy vártam. Hú, kellett egy kis idő, mire átgondoltam az ingába, kártyába – és amúgy mindenbe – vetett hitemet. Megkaptam a tárgyalás jegyzőkönyvét. Tehetetlen düh fogott el. Az ügyvedem úgy tűnik, az ő kezükre játszik, de nem tudom lecserélni, mert egy peres ügyet senki nem hajlandó átvenni. Akikkel meg perben állok, jól behúztak a csőbe, ismét 🙁

Pedig úgy tűnt, segítséget is kapok fentről. Erre dolgoztunk az utolsó alkalommal és én is sokat dolgoztam rá.
Én csak arra tudok gondolni, hogy ez az állapot meg csak az “olyan, mintha nem sikerülne”, de a végén minden jóra fog fordulni. Kíváncsian várom a többiek tapasztalatát, mert nekem a tegnapi nap nagyon lesújtó volt. 🙁

Válasz:

Ildikó:
Anikó!   Be tudod-e fogadni azt a valóságot, ahol nem játszanak ki, ahol az emberek jóindulatúak, ahol igazságot szolgáltatnak?
Vagy inkább befogadható és „biztonságos”, ami van?

Gyakorlat:

Kopogtasd az alábbi mondatot pl. a mellkas közepén (thymus):

“Szeretem magam és megbocsájtok magamnak minden szinten, annak ellenére, hogy nem tudom befogadni azt a valóságot, ahol jól járok / ahol igazságosan döntene / ahol nem semmiznek ki, …”

Ha megérint az eset, vagy a saját eseted feljön, akkor helyettesítsd be azt. Válassz olyan kifejezést, amiben te hiszel.

Anikó:    Oh, ez betalalt, koszonom. Egybol a fulembe csengett, hogy azon a targyalason, amin ott voltam, a birono azt mondta nekem, hogy nem az igazsag gyoz, hanem a benyujtott bizonyitekok. 🙁
Ennek alaposabban utana nezek magamban. Koszonom.
Szeretem es nagyra ertekelem a bolcsesseged ❤

Ildi: Én is a tiedet, drágám!
Csak azért hallod meg, mert benned van.

Szimultán ugyanabban a csoportban:

Vali:   Sziasztok!
Kissé le vagyok törve. Egy baratomnak tekertem az ő keresésére, hogy egy állást megkapjon. Már az utolsó 3 választott között volt és nem tudtak köztük dönteni. Engedélyt kértem, hogy lehet-e arra tekerni, hogy neki jusson ez a munka. Igen volt a válasz. Kb. csak bizalmat és sikert kellett betöltenem…, mert azt mutatta az inga, hogy ő a befutó és nem kell mást csinálni. Kártyát is húztam, ami a Mátyás király lap volt. Tok abban voltam, hogy tuti ő kapja meg. És nem. Mást választottak.
Veletek is szokott ilyen lenni?

Ildi:   Ne kételkedj! Jól csináltad, amit csináltál.
Olyan állás néz ki neki, ahol van bőség és egyenrangúként fogják kezelni.
A legjobbat tetted.

Ha mégis szerencsétlennek érzed a helyzetet, akkor az azért van, mert te megtettél mindent, de ő még nem tudja befogadni a Mátyás szintű nagyszerűséget. Még hisz a kevés vagyok, keveset fizetnek, nem vagyok egyenrangú, … valóságban.
A felhőbe odatetted neki.

Adj föl neki egy kopogtatós házit (és magadnak is):

“Szeretem magam és megbocsájtok magamnak minden szinten, annak ellenére, hogy nem tudom még befogadni azt a valóságot, ahol kellek, ahol …”

Magadnak pedig ehhez hasonlóan:

“Szeretem magam és megbocsájtok magamnak minden szinten annak ellenére, hogy elhittem, hogy felelős vagyok más választásáért és valóságáért.”

“Most azt választom, hogy én megtettem, ami tőlem telik és bízom a barátom sorsában és abban, hogy felnő az odakínált lehetőséghez.”

 

Tudom, hogy unalmas és közhelyes és én is utálom, de
az történik, amit várunk.
Nem tud más történni.

Például: reménykedsz, hogy sikerül, de kitolnak veled.

  • Ha aban hiszel, hogy kitolnak veled, úgy lesz.
  • Ha a világot igazságtalannak tartod, az fog bekövetkezni.
  • Ha az emberek hálátlanok szerinted, meg is fogod tapasztalni.

Valójában ezt vártad, mert ez az igaz, ez a valóság számodra. Tapasztalatod és hiedelmeid szerint így működik a világ.

Honnan tudhatod, hogy mélyen, legbelül mit vársz az Univerzumtól?

A válasz nagyon egyszerű: Ami éppen van, az a legnagyszerűbb látomás az életedről.
Ha nem tetszik a látomásod, cseréld le!

Erre vannak az ügyes módszerek / ebben tudok segíteni.

 

Ajánló:

Egyéni konzultáció Szegeden, online vagy Budapesten.

 

 

—————

Olvasói komment

Szia Ildi,

Köszönöm! Nagyon jól jött!
Nekem ez lett belőle első körben:
Szeretem magam és megbocsájtok magamnak minden szinten, annak ellenére, hogy nem tudom befogadni azt a valóságot, ahol
jól járok,
ahol jó tett helyébe jót kapok,
ahol igazság, szeretet, tisztelet, megbecsülés hatja át a dolgokat,
ahol nem semmiznek ki,
ahol boldog vagyok,
megbecsült alkotó vagyok
és kényelemben, egészséges egyensúlyban és egészséges energiaáramlásban élek.
És maradt még min gondolkodni 😊
Szia,
K.
Kedves Ildi

Valamilyen szinten beletalált az írásod vagy tanulságos, mint mindég. Saját történtem kicsit hasonló. Szeptemberben elkezdtem munkát keresni itthon. Azaz több életrajzot elküldtem gyárakba is, amihez kevésbé füllött a fogam, de az áremelések míatt most ez a “kényszerhelyzet” állt elő. Onnan egy megkeresés sem történt. Viszont két otthoni munka – ügyfélszolgálat német nyelven visszajelzett. Az egyik úgyszintén nem sikerült azt el is engedtem gyorsan. A másikat viszont végigcsináltam mindent és fel is vettek, ugyan a szerződés sehogy sem akart megérkezni a betanítás meg már kezdődőtt… Az utolsó percben minden meglett. Majd jöttek a technikai problémák is, és folyamatossan aggódtam valamin. Végül a 4. héten amikor már teljessen egyedül kellett végezni a munkát ott volt hogy feladom. Mertem segítséget kérni így a végén nehézkessen de még  csinálom. Most már kicsit könnyebb is meg a kis sikereknek is tudok örülni. Szerintem itt is a nehezen tudom befogadni azt az összegű pénzt amit keresek. Ugyan nagyon jó hogy nem kell 3x meggondolni mire adjam ki… Az univerzum küldte amire szükségem van anyagiakban, rajtam meg az áll hogy elfogadjam, befogadjam.💖🙏
Tisztelettel: Eszter