választás 2018 címkével jelölt bejegyzések

Választási trauma – 2018

 

Napi Ildi: Poszttraumatikus Választási Stressz Szindróma

Mottó: “Semmi sem arról szó, mint amiről látszólag szól”

A felszín alatt legtöbbször más húzódik, mint aminek első pillantásra tűnik. Az élet eseményeit a sérüléseink szemüvegén keresztül nézzük. A mai esetet egy olyan lány ihlette, akit kikészített a 2018-as választás.

A szemüveg címét nem mondom meg, mert nem akarom lelőni a poént.

Ezért legyen az a munkacím, hogy:  “Poszttraumatikus Választási Stressz Szindróma”

A politika által kiváltott érzelmek mögött gyakran más húzódik. Néha egy politikust azért utálunk, mert hasonlít az apánkra. Vagy azért leszünk lázadók, mert korlátoztak bennünket. Munkám során olyan emberek fordultak hozzám, akik Orbán Viktor vagy Gyurcsány F. miatt szenvedtek - miközben valójában nem miattuk.

————–

Ajánló:

1. Játékterápia:
május 11.

2. Iratkozz fel hírlevélre!

3. Család- és Lélekállítás
május 12.

4.Byron Katieest
május. 22.

—————

“Ez a tehetetlen magyar nemzet!”

Az egyik ÉFT kopogtatás során egy fiatal lány felháborodásán dolgoztunk. A választások óta elmúlt pár napot alig élte túl érzelmileg. Tényleg végponton tengődött.

Elhatároztuk, hogy készítünk egy problématérképet az elakadásáról, hogy minden aspektust feltárjunk.
Megkértem, hogy a legteljesebb felháborodással meséljen el mindent, én pedig jegyzeteltem és rajzoltam.

– Azt szeretném, ha azt járnánk körbe, hogy miért ilyen tehetetlen ez a magyar nemzet – mondta elgyötört és egyben felháborodott hangon.
– Csalás történt és még arra se figyeltek oda, hogy az adatok az arányosságot tükrözzék. Nem tükrözik a valóságot.
Hétfőn egész nap azt éreztem, mintha a belső szerveim kivéreznének. Elmegy az energiám.
Semmivel se vagyok megelégedve, ami ebben az országban történik. Bármit le lehet nyomni a torkunkon.
Egyszerűen nem tudunk kikeveredni ebből a tehetetlenségből, ebből a mocsárból. Azt se tudjuk merre hány méter. Nem tudjuk, kik vagyunk. Annyira fáj, hogy nincs demokratikus vitakultúránk, ahol meghallgatják egymást az emberek. Ahol elmondhatom, amit gondolok és meghallgatnak. Itt csak mocskolódnak.
Ennek a nemzetnek akkora az egója! Annyira el vagyunk telve magunktól, miközben a nemzet tehetetlen, önfejű, beképzelt és impotens. Állandóan csak siránkozunk és problémákat gyártunk. Elsüllyedtünk a mocsárban és nem teszünk semmit.

Hihetetlen átéléssel puffogott és remek szókinccsel rendelkezett mindehhez.

– Mi lesz ebből szerinted – kérdeztem.

– Nemzethalál. Nem születnek gyerekek és nem magyarok fognak itt élni, és el fog tűnni a kultúra. Eltűnik valami mély gyökér, amihez nem tudunk kapcsolódni. Tulajdonképpen identitásválság van.

– Hogy élsz, amikor ezt elhiszed?

– Szellemi korlátozottságot élek meg.
Nem tudom elfogadni, hogy a vezetőnk egy bizonyítottan elmebeteg autoritás és az embereknek erre van szüksége. De csak azért mert nem tudnak önállóan dönteni és ez adja nekik az erőt.

A fordulat

– Volt-e az életedben olyan autoritás, aki rád kényszerítette az akaratát? Akivel szemben nem volt szavazati jogod. Aki egy autoritás.

– Hát, az apámmal az egész kapcsolatom ilyen volt.

– Akkor lehet, hogy amikor Orbán Viktort látod, tulajdonképpen az apádat látod?

– Igen, abszolút!

Már ez a felismerés is nagy megkönnyebbülést hozott számára.
Mivel ismeri az ÉFT-t, házi feladatként az apával kapcsolatos emlékeinek és érzéseinek a kikopogtatását kapta.
Javasoltam, hogy csak ez után dolgozzon a választáshoz fűződő felháborodásán.

Megjegyzés: Egy héttel később találkoztunk, de az előző héthez képest ragyogott. Már egészem más témák foglalkoztatták. 🙂

—————

Ajánló:

1. Játékterápia

  • Szeged, 2018. május 11. péntek 10-15:00

2. Iratkozz fel hírlevélre,
így nem maradsz le az izgalmas esetekről.

3. Család- és Lélekállítás

  • Szeged, 2018. május 12. szombat 9:30-16:00

4.  Byron Katieest

  • Szeged – 2018. május. 22. kedd 17-21:00

————-

 

“Bárcsak minden eszmélő lény részesülhetne a felismerések áldásában!”