Címkearchívumok: négy kérdés

Szakítás utáni történet 2. – új nézőpontok egy szakításhoz

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy Reni számára a szakítás olyan, mint egy verseny.
Annyira belelendült kopogtatásba, hogy közben ő finomította a mondatait. Egyre közelebb került az igazsághoz.

Az előző rész ITT:

Szakítás utáni történet - új nézőpontok egy szakításhoz

 

Kopogtatás:

  • Az eddigi szakításaimban én nyertem.

Mit jelent ez?
– Úgy érzem, az eddigi szakításaimban én nyertem, mert nem kellett őket közel engednem.
– Miért jó ez neked?
– Mert így nem irányítanak.

Kopogtatás:

  • Nem biztonságos közel engednem a párjaimat, mert akkor én irányítok.

Az elején említetted, hogy a kapcsolataidban van egy biztonságos sáv közöttünk, nem tudunk találkozni. Mintha lenne egy szakadék, ami elválaszt a férfiaktól.

Kopogtatás:

  • Mi lenne, ha ugranék? Bele a szakadékba.
  • Vajon mit akarok megúszni?
  • Vajon mire kell ez a sáv?
  • Mi ez a biztonságos sáv?
  • Mi az, amit védek?
  • Mi az, amit el akarok kerülni?
  • Milyen lehetőséggel nem akarok élni?
  • Mi az, amibe nem akarok belemenni teljesen?

– Eszedbe jutott ezekről valami?
– Nekem az anyaság jut eszembe.
Erről külön beszélgettünk Renivel.

Meg akarom úszni az anyaságot

Kopogtatás:

  • Elhittem azt a hülyeséget, hogy valami baj van velem, mert meg akarom úszni az anyaságot.
  • Vajon ki lennék enélkül a gondolat nélkül, hogy baj van velem?

Akkor nem lenne pasim?
– Micsodaaa?
– Hát, mindenki úgyis gyereket akar.
– Akkor nem értetted a kérdést. Ha elfogadnád azt az állapotodat, hogy most te vagy az a csaj, aki nem akar gyereket?
– De igazából már szeretnék. Akkor mi ez?
– Gondold csak végig! Soha nem akartál gyereket?
– Hát, Zsigának nem.
– Szerintem, te csak neki nem akartál gyereket szülni. A rendszered pontosan jelezte, hogy neki nem akartál szülni. Akartad, hogy a gyerekednek olyan szaga legyen, úgy nevessen, rá hasonlítson?
– Végülis igen. Én Zsiga családját nem akartam.
– Pedig azt Zsigával együtt adják. Szerintem az igazi férfi ki fogja váltani belőled a gyerek akarását.
– A mostani párod kiváltja-e belőled azt az érzést, hogy csináljunk gyereket?
– Igen – vágta rá azonnal.
– Látod, ezen nem kellett gondolkoznod. Pedig ő nem is az a rendes-ember-típus.
– Hát, igen.

A többiek lúzernek tartanak

Kopogtatás:

  • Attól tartok, a többiek lúzernek tartanak, mert engem egy másikért elhagytak.

– Tudsz-e róla, hogy valóban annak tartanak?
– Nem.
– Van olyan, akiről tudod, hogy lúzernek tart?
– Talán Zsiga barátai.
– Ők mit gondolnak szerinted?
– Hogy nekem semmi sem volt jó?
– És ez igaz?
– Igaz – nevetünk.
– Én emlékszem még egy-két régi oldásunkra. Eléggé szenvedtél. Szerinted lúzerság, hogy neked sok minden nem felelt meg a régi életedből?
– Nem, csak más voltam, mint ők.

Házi feladat a következő megbocsátó formula:

  • Szeretem magam és megbocsátok magamnak minden szinten, hogy nem akartam egy olyan családhoz tartozni, akik nagyon mások, mint én.


Mi a mondatod megfordítása?

Kopogtatás:

  • Attól tartok, hogy lúzernek tartom magam, amiért egy másikért elhagytak.
  • Valójában én tartom magam lúzernek, mert másért elhagytak.
  • Valójában nem is hagytak el, mert én hagytam el Zsigát.
  • Azzal a gondolattal bántalmazom magam, hogy engem elhagytak és lúzer vagyok.
  • Azzal szórakoztatom magam, hogy biztos más is ezt gondolja – hogy jól tudjak szenvedni.

– De tényleg, engem nem is hagytak el! 🙂

  • Én tartom magam lúzernek, mert leléptem onnan, ahol sok dolog nem volt jó nekem.
  • Én tartom magam lúzernek, mert elhagytam Zsigát, de inkább a családját.
  • Mi van, ha inkább hősnek tartanám magam?
  • Én vagyok az, aki ugrott – a szakadékba.
  • Van egy olyan nézőpontom, hogy lúzer vagyok, miközben egy hős vagyok, mert bevállaltam.

– Tudod, hányan nem teszik ezt meg? Akik később belesavanyodnak, belebetegednek a kapcsolatukba, depressziósak vagy kövérek lesznek.

Kopogtatás:

  • Én tartom magam lúzernek, és ezt most megbocsátom magamnak.
  • Lúzernek gondolom magam, pedig én vagyok az a nő, aki el tudta képzelni, hogy lehet ennél jobb is.
  • Ehelyett akár hős is lehetnék.
  • Lúzernek érzem magam, pedig a szerelmet választottam.
  • Egy lúzernek tartom magam, mert még a bútoraimat is ott hagytam.

– Tudod, milyen kevesen képesek erre? Hányan ragaszkodnak a tárgyakhoz, a bútorokhoz, az ágyneműhöz és emiatt maradnak még 20-30 évet.
Te leszel az a nő, akinek vadonatúj ágyneműje lesz. 🙂
Ma is olyan bútorokat választanál vagy olyan ágyneműt?
– Nem.

Kopogtatás:

  • Eddig lúzernek éreztem magam, de én vagyok az, akinek új ágyneműje lesz. (nevetünk)

– Szerinted ki a lúzer? Aki az új ágyneműben alszik, vagy az, aki az előző nő által vásároltban?

Az utánam következő nők csodálatosabbak

– Ez mit is jelentett?
– Az ismerőseim olyanokat mesélnek, mintha az igazi párját mindenki utánam találná meg. Én senkinek nem vagyok az igazi párja. Vagy az előző volt az, vagy az utánam jövő lett az. Aki odaillik.
– Akkor ezzel a gondolatoddal dolgozzunk most. Remek lehetőségek vannak ebben a szenvedést okozó gondolatban.

Kopogtatás:

  • Az előttem és az utánam jövők csodálatosak, csak én vagyok ilyen szar.
  • Azt kéne észrevennem, hogy valóban megtalálták a párjukat.
  • Milyen tehetségesen leléptem onnan, ahol nem én voltam az ideális pár. Ezek szerint még nem találtam meg az ideális párt.
  • Milyen jó, hogy a többiek megtalálták az ideális párjukat!

– Miért jó az – kérdezi Reni tőlem.
Hát ha még mindig loholnának utánad, veszkődnének, írogatnának, … Jó lenne ez neked, hiányozna? Szerencsére te nem vagy velük, mert nekik nem te vagy az igazi. Melyikkel volt pasiddal szeretnél most együtt lenni?
– Hú, egyikkel sem.
– Most csak képzeld el, ha bármelyikükkel együtt kéne aludnod.
– Jaj!
– Akkor még szerencsés is vagy.

Kopogtatás:

  • Én vagyok az a nő, aki addig keres, amíg meg nem találja az ideálist.
  • Elhittem azt a hülyeséget,
  • … hogy én nem találhatom meg az ideális páromat
  • … hogy nekem nincs ideális párom
  • … hogy engem nem akar senki úgy igazán
  • … hogy én kevés vagyok mindenkinek
  • … hogy csak úgy bekerültem és azt nézik, hogyan tudnának tőlem megszabadulni
  • … hogy ha már itt vagyok, megtartanak, csak jó leszek valamire.
Ki lennél a történeted nélkül?

– Képzeld el, hogy egy nagyon kizsigerelt nap után elfelejtenél mindent. Nem érdekelne semmi, hogy el szoktak-e hagyni vagy sem, hogy ideális vagy-e vagy sem.
– Felszabadult! 🙂

Kopogtatás:

  • Hajlandó vagyok megtapasztalni, hogy milyen vagyok a történetemről.
  • Amikor nem tudok arról, hogy én nem kellek.
  • Amikor nem tudok arról, hogy meg akarom találni az ideális páromat.
  • Csak megyek és vagyok és pont én vagyok a legjobb valakinek.
  • Ezt az embert keresem, akinek pont így vagyok jó.
  • Annyira szerencsés vagyok, hogy a többiek nem választottak.
  • Még mindig megtalálhatom az ideális páromat.
  • Hajlandó vagyok beleugrani a szakadékba, ahol leszarom az egészet
  • Hajlandó vagyok nem keresni az igazit,
    amnéziásan és felszabadultan beesni, hogy lássák ki is vagyok valójában.
Nem tudtam élni a lehetőséggel

– Azt állítottad, hogy a legrosszabb az, miszerint Zsiga új nője tudott élni a lehetőséggel, amivel én nem.

Kopogtatás:

Negatív:

  • Attól a gondolattól szenvedek, hogy Zsiga nője tudott élni azzal a lehetőséggel, amivel én nem.

Pozitív:

  • Valójában ez a nő tudott élni azzal a lehetőséggel, amivel én nem akartam.
  • A legjobb az, hogy nem éltem azzal a lehetőséggel, amivel nem akartam élni.

– Reni! Szerintem itt mentődött meg az életed. Én annyi embert kezelek, akik nem azzal élnek, akivel élniük kéne. De hát olyan rendes, meg van két gyerekünk, meg az anyósomat is úgy szeretem, … mondják. Mekkora csapda! Még utálni se tudják a férjüket, mert rendes és így nem tudják elhagyni.
Érted?

Kopogtatás:

  • Olyan szerencsés vagyok, mert nem tudtam élni azzal a lehetőséggel, amivel nem is akartam.

Az a nagy szerencsétlenség, amikor az ember él azzal a lehetőséggel, amivel valójában nem is akar.


Megjegyzés

Azért tudok ilyen scirpteket megoszatni veletek, mert a klienseimnek javasolni szoktam, hogy vegyék föl a találkozónkat. Elsősorban azért mert sok infó hangzik el. Másrészt azért tudunk egy alkalommal ekkorát meríteni, mert Ők megtanulják a módszert (ÉFT) és egyedül az elhangzott mondatokkal elvégzik a mennyiségi munkát.

Aztán olykor eszembe jut elkérni tőlük, hogy megírhassam az eseteket.
Miután megírtam a fentieket, elküldtem Reninek, Bár már áldását adta egyszer rá, úgy voltam vele, jobb, ha még egyszer. Reni nemhogy hozzájárult, hanem hozzátette:

Persze, mehet ki nyugodtan. Azóta le is tisztázódott bennem és sok mindent már egészen másképp látok. Felkönnyültem!”

 

———-
Ajánló:

 

2. Tarot tanfolyam

  • 2021. október 13. szerda
    esténként 12 alkalom

3. Családállítás Szegeden 2021. október 9. szombat  9:00
A családállításra a jelentkezés akkor érvényes, ha átutalod a részvételi díjat.

 

4. Januárban indul majd az ingás tanfolyam

 

Minden félelem mögött a halálfélelem húzódik

Szerelmi probléma
Minden félelem mögött a halálfélelelem húzódik.Kettő az egyben oldás. Látszólag egy szerelmi történet. Rendes ember vagy Zsivány Tóni? De aztán mélyebbre kellett menni és felbukkant a halálfélelem.
Látszólag egy szerelmi történettel van dolgunk.

Egy kliensem szerelmi problémával keresett meg. Kedves, intelligens hölgy. Rendezett családdal, gyerekekkel, férjjel, …
Bejelentkezésnél én mindig elkérem a kliens és a története szereplőinek születési adatait, mert előre kiszámolom a kronobiológiai képletüket. Ki milyen energiával született, mik az adottságai és ezen felül megnézem a sorstani kapcsolódásokat is. Kinek kivel milyen dolga van, mi a sorsfeladatuk egymással, van-e egyáltalán dolguk egymással, vagy netán szabad akaratból vannak együtt.

A telefonban véletlenül rákérdeztem, hogy hány szereplős a történet, amivel megkeres. Csak úgy gyűltek a nevek. A kiszámolás után, amikor még nem tudtam, hogy ki kivel van, jót mosolyogtam, mert a képlet egy pókhálóra emlékeztetett. Mindenkinek volt sorstani kapcsolódása mindenkivel, több szinten is. És nem is voltak ezek rossz kapcsolódások. Főleg tanítói-tanulói fordult elő, ami nagyon kellemes és hasznos.

Nos, így találkoztunk Beával. Elmesélte, hogy van egy szép családja, sok éve élnek harmóniában, született két gyerekük, tulajdonképpen jól megvannak. A férje nagyon rendes ember, egy húron pendülnek, egymás mondatait fejezik be. Károly a gyerekekkel jól bánik, jó munkája van. Valami azonban nem stimmel.

Az első férj

Bea egy ideje már csak az első férjére tud gondolni, akivel annak idején szenvedélyes kapcsolatuk volt. Imádták egymást. Azonban mellette Bea nem tudott az lenni, aki szeretett volna. Nem építhette a karrierjét, és korlátozva érezte magát. Pedig a feneke alá volt téve az autó, ház, … Azonban zavarták a férfi zűrös ügyletei, zavarta az élete korlátozottsága. És ez végül arra késztette, hogy elváljon.

Rövid idő után férjhez ment, gyerekeket szült egy másik férfinek, Károlynak. Teltek az évek és egyszer csak azon kapta magát, hogy a volt férjére gondol, egyre többet és egyre többet. Úgy intézte, hogy találkozzanak, majd beszélgessenek. Ez azért is volt nehéz számára, mert a férfi elzárkózott. Igyekezett magát távol tartani Beától, mert még mindig elementáris hatással volt rá a nő. Hónapok alatt levelezés alakult ki közöttük és olykor titokban találkoztak beszélgetni. Kiderült, hogy a férfi még most is bármire hajlandó lenne a volt feleségért.

Miről szólt az első házasság?

Csináltunk Beának egy oldást, visszamentünk okkorba. A férfi emlékeztette őt az apukájára, aki fiatalon meghalt. Csináltunk egy családállítást is, de még éreztem, hogy sehol sem tartunk. A hagymarétegek között csak a felszínt hámozgatjuk.

Kiteszteltem, hogy a leghatékonyabb módszer a Byron Katie -féle „négy kérdés” lesz a továbbhaladásra. Bea ki is töltötte az „Ítéld meg embertársadat!” című kérdőívet, amiben arra kértem, hogy mindent, amit gondol Zsoltról, az első férjéről, bátran írjon le. Mit gondol róla, mit kéne annak tennie, mivel tenné boldoggá, mit nem kéne csinálnia, mit nem szeretne vele kapcsolatban átélni.

A négy kérdés szenzációsan működik. A kérdőíven mondatról mondatra haladva, megfordítjuk a kijelentéseket. A végére kiderül, hogy azért van bajunk a másikkal, mert bennünk zajlik valami, amivel addig nem voltunk hajlandóak szembenézni, mivel túl fájdalmas lett volna. Helyette sokkal könnyebb egy másik emberre kivetíteni azt és maguk helyett arra haragudni. Ez a fajta megfordítás kíméletes és közben katartikus felismeréseket hoz. Az emberek, akik elvégzik „A Munkát”, általában először meghökkennek, olykor sírnak, végül nevetnek saját magukon. Tudatosodik a játszmájuk, és a tudatosodás, felismerés után képesek elengedni. Ilyenkor érdemes egy jót kopogtatni, vagy egy oldást, elengedést, akármit csinálni.

Bea is hasonlóan járt. A végén annyira nevetett, amikor ő maga fogalmazta meg, hogy ő az, aki követelőzik, manipulál, mégis ő az, aki haragszik a másikra. Ő volt az, aki korlátozta előző házasságában saját magát, ő nem járt el dolgozni és ő nem hitt saját magában. Szembesült magával, nevetett és látszott a sokkoló élmény mögött húzódó felszabadulás. Mivel az állítások megfordítása során felbukkanó igazságok mindig sokkal egyszerűbbek, igazabbak és boldogítóbbak, mint az eredeti állítás volt. Az igazság egyszerű és felszabadító.

Bea kapott házi feladatot, amit az agyátállítás megkönnyítésére szoktam adni. Néhány napon keresztül kell egy bizonyos módon személyiség újraprogramozó mondatokat kell mondogatnia.

 Annyira örültem, hogy egy felszabadult, „megvilágosodott” kliens távozott tőlem.

Rendes ember – kontra szenvedély

Két nap múlva azonban telefonált, hogy a lehető leghamarabb újra eljönne hozzám, mert két nap euforikus könnyedség után rosszabbul van, mint előtte.
Ekkor már tudtam, hogy egy újabb, számára veszélyesebb hagymaréteg került a felszín közelébe. A tudatalatti ilyenkor veszélyhelyzetet hirdet, mert azt érzékeli, hogy egy számára „életfontosságú” hiedelmet akar a tulajdonos megváltoztatni és akkor veszélybe kerül.

Először oldottunk, majd kopogtatással mentünk egyre mélyebbre és mélyebbre. Nem ragozom sokáig, de pontosan lehetett tudni, mikor értünk el végre a gyökérokhoz.

Nem is említettem a volt férjjel kapcsolatos felismerésünket, miszerint Zsolt adta számára a szenvedélyt. Megbízhatatlan volt, kockázatos életet élt, azonban ott lobogott a tűz kettejük között. A jelenlegi férj egy rendes ember, megbízható, a legjobb barát, jó apa és minden, kivéve, hogy nincs meg a szenvedély. A volt férj felbukkanása ezzel szembesítette Beát, hogy számára ez is fontos. Az egyik Zsivány Tóni, a másik Rendes Ember. Mindkettőben van valami, ami számára létkérdés. Tehát Zsolt felbukkanása megmutatta,  mi az, ami Bea számára fontos, mi az, ami hiányzik Bea életéből.

Változás – magány – halál

Azonban a kopogtatás ennél is mélyebbre ment. Azt érezte, hogy ha választania kell, akkor veszélyben van. Miért is, mert ha úgy dönt, hogy elválik, akkor egyedül marad, nem lesz társasága, besavanyodik, szomorú lesz. Nem értettem, miért. Hát azért, mert az anyukájával is ez történt, illetve a húgával is. Mindketten rákban haltak meg. Az édesanyja a férje halála után egyedül maradt, egyre magányosabb lett, nem járt sehová, végül szomorúan, az életet elutasítva meghalt rákban.

Bea azt rögzítette, hogy ha ő egyedül lesz, vele is ez fog történni s ő is meghal.

Ugye józan ésszel mindenki tudja, hogy ennek nem kell így lennie. Az ÉFT kopogtató módszere azonban lehatol a tudatalatti tartalmaihoz is és felszínre hozza az elme által életvédő fontos hiedelmet, amivel Bea a saját életét szerette volna megmenteni.

Tehát tudja, hogy szüksége van egy olyan emberre, akiben mindkét férfi erénye: a szenvedély és a megbízható hétköznapok. Azonban Bea elméjében az játszódott le, hogyha ő változtat, akkor az nem biztonságos, mert lehet, hogy egyedül marad és abba akár bele is halhat, akárcsak a család nőtagjai.
Erre a korlátozó hiedelemre kapott egy oldást és házi feladatot.

Nem a váláshoz kell hozzásegíteni

Azonban nem kell megijedni senkinek. Én nem ahhoz segítettem hozzá, hogy elváljon, hanem ezt a hibás kódot vetettem vele észre és otthon ő távolítja el a házi feladat segítségével. Amikor már nem fog abban hinni, hogy „Ha szabadon döntök az életemről, akkor abba akár bele is halhatok”, akkor valóba hozhat egy szabad döntést, dolgozhat a házasságán, vagy csinálhat, amit csak akar. De már nem azért fog a férje mellett maradni, mert különben meghalhat, hanem azért, mert úgy döntött. És ez óriási különbség. A korlátozó gondolata nélkül már nem egy eszement ösztönös és önsorsrontó száguldásba kezd két férfi között, hanem pusztán az alapján dönthet vagy nem dönthet, hogy mi a fontos érték számára és mi nem. Mi az, amiről hajlandó lemondani és mi nem.

A félelem és a korlátok oldása

Vannak korlátok, amelyek bennünket szolgálnak (pl. a tűz meleg, nem érdemes belenyúlni), azonban vannak olyan hiedelmeink, melyek nem megvédenek bennünket, hanem korlátoznak. Ezért hívjuk őket korlátozó hiedelemnek, vagy korlátozó hitrendszernek.

Azonban, ami miatt leírtam ezt az esetet az nem ez a tanulság volt. Tanítóm és barátnőm – Odrobina Márti – gondolatát szerettem volna megosztani, miszerint minden félelem mögött a halálfélelem húzódik.
Ezzel sokan szoktak vitatkozni, főleg Márti tanítványai. Márti bele szokott menni a játékba, hogy bebizonyítsa. Pl. mindenki mondhat egy félelmet, aztán ezt hamarjában vissza is vezetik a halálfélelemhez. A 6., 7. próbálkozás után már nevetve nem mondanak újabb félelmeket, mert rájönnek, hogy azt cincálva is a halálfélelemhez fognak eljutni.

Mi ebből a tanulság? Olykor azt hisszük, hogy két férfi között őrlődünk, miközben lehet hogy az elménk abban a tévedésben van, hogy vagy a megalkuvás vagy a halál között kell választani.

Leplezd le a korlátaidat!

Ha van egy olyan érzésed, ami boldogtalanságot okoz, akkor tuti, hogy elhittél egy olyan gondolatot,ami nem igaz.

A kérdés, van-e kedved megtudni, mit hazudsz magadnak, vagy kitartasz a boldogtalanságot eredményező gondolat mellett? Mindkettőhöz jogod van. Válassz, mihez van kedved!