Címkearchívumok: cigány vér

Cigány vér – az értékes genetikai örökség

Napi Ildi: Mi a jó abban, ha cigány vér is csörgedezik az ereidben?
Az értékes genetikai kód újraéledése

Mindenkiben sok vér keveredik. Ha jobban megvizsgálnánk a felmenőidet, lehet hogy találnánk benned némi finn, mongol, vagy spanyol eredetet is.

Ehhez egy jópofa kis rövidfilm.

Néha ezek a gének, bár távoli ősöktől örököltük őket, előbukkannak és láthatóvá válnak. Máskor pedig nagyon jó lenne, ha előbukkannának, mert hasznodra lennének.

A legrosszabb, amikor tudva-tudván, hogy van egy bizonyos származásunk, azt megítéljük és elzárjuk magunkban. Pedig ha az ítéleteink nem tartanák tőlünk ezt a genetikai örökséget, azok szárba szökkennének és nagyszerű lehetőséggé fejlődnének ki bennünk.

Mi a jó abban, ha cigány vér is csörgedezik az ereidben?  Az értékes genetikai kód újraéledése  Mindenkiben sok vér keveredik. Ha jobban megvizsgálnánk a felmenőidet, lehet hogy találnánk benned némi finn, mongol, vagy spanyol eredetet is. Az életrevalóság, a jövőbelátás és a pénzügyi rafinéria.

Pénzügyi rafinéria

Sokszor felbukkant már a munkám során ez a téma, de csak néhányra tudok visszaemlékezni. Az egyik egy magas beosztású pénzügyes hölggyel fordult elő. Kértem, hogy meséljen az anyai nagypapájáról, mert ott van valami elakadás. Először elsápadt és tiltakozott, aztán egy kicsit oldottuk a feszültségét ÉFT-vel és mindjárt szívesebben beszélt róla. Ő se tudott sokáig semmit a nagypapáról. Személyesen nem ismerte és az anyukája sokáig nem mesélt róla. Ha felmerült a papa személye, az anyja dühös lett és a szégyen szót emlegette. Az ügyfelem nem firtatta, jobb a békesség. Már legalább 40 éves lehetett, amikor mégis feltárult a titok.

Az egyik a cigány származása, a másik pedig egy régi történet. A háború idején a nagyapára a menekülők rábízták a pénzüket, hogy őrizze meg. De később a hazatérők nem kaptak vissza semmit, mert a nagypapa mind „eltapsolta” a rábízott vagyonokat.

Rablóból pandúr

Családtörténetileg rendeztük az elakadásokat, mind a nagypapával, mind a kisemmizettekkel.

Aztán rehabilitálnunk kellett a benne lévő szégyent és megvetést a nagypapa iránt. Egyszer csak döbbent felismerés jelent meg az arcán. Ekkor jött rá, hogy ő a nagypapától örökölte az egyik adottságát és tulajdonképpen abból él meg. Sosem értette, miért van az, hogy ő egyből kiszúrja a csalást. Mivel nap, mint nap cégek könyvelését vizsgálja, ez remekül jön. Valójában nem is annyira jó ő a számvitelben és a könyvelésben, mint amilyen sikeresen fedezi fel a csúsztatásokat. Mindig odatéved a szeme, ahol valamit el akarnak csalni. Emiatt csodálják őt a kollégái annyira.

Tehát a cigány nagyapa zseniális adottságát a csalással kapcsolatban jóra fordította. Így lett a rablóból pandúr. Ne ítéljük meg az adottságainkat, inkább használjuk másra. Építsük be a felébredéshez vezető utunkba.

Látó Irma

Egy ismerősöm, Irma, ránéz valakire és kapásból megmondja azt, amihez nekem hosszas feltáró munka kell. „Á, azoknak sose lesz gyerekük” – mondta egy közös ismerősünkre 10 évvel ezelőtt. Így is lett. Valószínűleg már tényleg nem is lesz – pedig sokat tettek érte. Ő kibontakoztathatná és bölcsen jóra is használhatná a nagymamájától kapott adottságát. De sose fogja. Nem akar ezzel a lehetőséggel foglalkozni, inkább eldugja magából. Csak olykor előtör belőle.
A cigány nagymamától óva intették gyerekkorába. Sose nézz a szemébe – mondta neki az édesanyja. Olyan félelem és sötét lenyomat maradt meg benne a nagymama képességeit illetően, hogy a benne felbukkanó adottságot igyekezett elzárni. Csak olykor előbukkant belőle, de aztán gyorsan visszakozott.

Kiállni magamért „cigánkodás”

Nóra kitűnő szakember, de a munkahelyén másokat hamarabb neveznek ki, így magasabb lesz a fizetési besorolásuk. A munka beosztásban is megfigyelte, hogy bár a többiek panaszkodnak – az egyik kolléganője még el is sírta magát értekezleten a drámai hatás érdekében -, valójában ő többet dolgozik. Pénteken délután a többiek hazamennek, hozzá pedig a maradék ügyfeleket beírják. Tavaly már óvatosan megemlítette ezt a főnökének, aki azt ígérté, hogy később, ha lesz pozíció, majd talán kinevezik.

Beszélgettünk az önérdek képviseletről. Szerinte is szüksége lenne rá, de az olyan „cigánkodás” – ezt a kifejezést használta. Gyerekkori emlékeket idézett föl, ahol az anyukája rendszeresen jókat alkudozott egy házaló cigány asszonnyal. Bár mindenki nyert az üzleten, de aztán az anyukája olyan megvetően nyilatkozott a jelenetről.

Gyerekként olykor meg kellett védenie magát a hazafelé úton , de ezt a harcos kiállását mélyen szégyellte.

Aztán felnőttként önkéntelenül kibukott belőle a karakán kiállás, amit az anyukájától látott. A régi munkahelyén az egyik ügyfél türelmetlenül verte az ajtót, követelve a jogait és a gyors ügyintézést. Épp egy olyan napon, amikor hihetetlenül sok munka adódott és az ügyfelek is várták a sorukat. De ez a legkevésbé rossz sorsú, utoljára érkezett nő felháborodottan dörömbölt az ajtón. Fáradtság, meleg, a várakozók hosszú sora, … ennyi mindennek kellet összejönnie, hogy Nóra kimenjen és helyre tegye a „kedves ügyfelet”. Elmesélte, mennyire szégyellte a viselkedését, még a saját elvékonyodó, sipító hangján is meglepődött. Pedig a rend helyreállt és mindenki megkönnyebbült.

Kiderült, hogy sokadíziglen Nórában is van cigányvér. Bár erre alig van szükség, de ha olykor ki kell állni magáért vagy meg kell védenie magát – jól jönne. Ha nem ítélné meg, jól is használhatná a cigány ősök talpraesettségét.

Erre kapott korrekciót. (No, meg még kutakodtunk egy kicsit egyéb genetikai örökség után is.)

—————

Ajánló:
  1. A nehéz idők még tekernek egyet a szorításukon márciusban. Mit tehetünk ilyenkor? Rendezzük a tudatunkat, sorsunkat, érzéseinket, hogy a problémákkal ne egy alacsony fizikai szinten találkozzunk, hanem egy magasabb analógiás szinten oldjuk meg.

    Az ÉFT foglalkozások Budapesten szerdánként remek támasztékot adnak a nehéz időkhöz.
    Online is elvégezhető.
    Kezdés: márc. 4. szerda 17:00

  2. A legközelebbi Lélekállítás (márc. 21. Szeged) 28/10-es napon lesz. Ez a nap remek alkalom, hogy a rendezzük a pénzhez és a külföldhöz fűződő viszonyt, rendezzük a vállalkozást és letegyük a küszködésprogramokat.
  3. Bardo előadás-sorozat – Dr. Pressing Lajos (a Buddhista Missziótól)
    minden hónap utolsó péntek délutánján, Szegeden