Címkearchívumok: boldogtalanság

Jennifer Aniston azt üzente

 

 

Napi Ildi: JENNIFER ANISTON AZT ÜZENTE

Jennifer Aniston nem legmagasröptűbb filmjében elhangzik egy alapigazság. A film címe „Kellékfeleség”.
Jennifernek el kell játszania egy gazdag exfeleséget és családanyát. Ehhez pedig előbb el kell menni ruhát vásárolni, majd műkörmöshöz és fodrászhoz is. Miután elköltött egy rakás pénzt és hazaállít a döbbent megbízóhoz, ezzel indokolja a számlát:

„HA BOLDOG AZ ANYA, BOLDOG A CSALÁD!”

A legidétlenebb filmnek is van üzenete.
A legidétlenebb filmnek is van üzenete.

A legbárgyúbb amerikai filmek is tele vannak alapigazsággal. Én most erre a fenti idézetre haraptam rá.
======================================
Hírlevélre feliratkozhatsz itt!
======================================

Az oldásaim legtöbbje arról szól, hogy rávezessem a hozzám fordulókat erre az alapigazságra.

Kik is az igazán veszélyeztetettek a nők csoportján belül, akik már nagyon nehezen tudnak visszatalálni ehhez az igazsághoz?
Az anyák és a párkapcsolatban élő nők.

Bár a téma nemtől független, de a nőknek van nagyobb szüksége rá.

1. Például amikor egy anyuka ápolatlan, lelakott ruhákban jár, mert minden pénzt a gyerek boldogságára költ, hiszen ő is ezt tanulta annak idején az édesanyjától, akkor az az érv szokta őket meggyőzni arról, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül adjanak maguknak is a jóból, hogy
Tudod mit közvetítesz ezzel a hozzáállással a lányodnak?
– Nem, mit?
– Hát azt, hogy anyának lenni áldozat. És ha majd kislányom te is anya leszel, neked is le kell mondanod a saját magad igényeiről.

– Illetve ha fiad van, akkor: kisfiam, ilyen egy feleség!

2. Aztán nézzük azt az esetet, amikor már egy évtizede nem működik egy házasság és az anya nem mer a válásra még gondolni sem, mert mi lesz a gyerekekkel. Hányan maradnak benne egy kapcsolatban a gyerek miatt? Gyakori, hogy a férj és a feleség már évek óta nem beszél egymással, de a gyerekek miatt eljátsszák a házasság című műsort.

Mit üzen ez a gyereknek?

Azt, hogy „kislányom / kisfiam, a házasság és a család áldozat. A gyerekek miatt akkor is együtt kell maradnia két embernek, ha már egymásra sem bírnak nézni.”

Ezek után melyik fiatalnak van kedve házasodni és családot alapítani?

Viszont a sokszor úgy elítélt válás üzenete akár a következő is lehet:
„Kislányom, ez nekünk nem jött össze, …, de én úgy érzem, hogy még képes vagyok kihozni valamit az életemből. Olykor nem sikerülnek a dolgok, de én megpróbálom újrakezdeni.”

3. Ha még mindig a 19-20 éves gyerekeiddel vagy elfoglalva és ők töltik ki az életedet, azzal is üzensz.
Például azt, hogy egy anyának nincs saját élete. Vagy azt, hogy nem bízol meg bennük, nem bízol benne, hogy képesek boldogulni.
Vagy azt, hogy már nem is tudom, hogyan akarok élni, mit akarok kezdeni magammal. Ehelyett inkább veletek foglalkozom.

És végül még egy érv szól amellett, hogy mégiscsak foglalkozz magaddal, adj magadnak is örömet:

– Ha jó állapotban vagy, szívesebben foglalkozol a gyerekeddel.
– Ha adsz magadnak, könnyebben adsz másoknak.
– Ha törődsz magaddal, ezt a mintát adod tovább a kicsiknek.

Tehát nincs más dolgod, mint szánni magadra időt, kielégíteni olykor a vágyaidat és boldognak lenni.

Szerintem ez egy tök jó házi feladat.

Te milyen mintát szeretnél továbbadni?

=======================================

Évzárás tarot kártyával:

dec. 19. Szeged

jan. 11. Budapest

miért kapsz dicséretet, mit tegyél le, …

Melyik két szó okoz boldogtalanságot?

Nos, ez a két szó a MINDIG és a SOHA.

Ha ezekkel tűzdeled meg a kommunikációdat, előbb-utóbb boldogtalan, depresszív hangulatba kerülsz. És mások is.
Nézzünk erre egy egyszerű hétköznapi szituációt!

Egy tanfolyami hallgatóm mesélt el egy történetet. Banális, de bármelyikünkkel megtörténhetett volna.
Mindig és soha - két fájdalmat okozó szó.
“Egy este nem találtam a médialejátszóm fejhallgatóját. Már az ágyban feküdtünk, az elalváshoz készülődtünk.
Kerestem tovább az éjjeliszekrényben, majd megkérdeztem a feleségemet is, aki totál kiakadt, felbosszantotta magát, és már egészen fel is ébredt ahelyett, hogy elálmosodott volna.
– Te mindenedet elhagysz, semmit sem találsz mostanában! – dühöngött a nejem.
– Ez egyáltalán nem igaz – mondtam én.
– Dehogynem. A múltkor is ott hagytad a szállodában a telefontöltődet.

És ekkor jutottak eszembe a tanfolyamon tanultak. És megértettem, mi játszódik le a a feleségem fejében.
Megkérdeztem tőle, hogy – milyen érzés, amikor arra gondolsz, hogy én mindenemet elveszítem? – ezt tanultam ugyanis.
– Azt érzem – mondta kétségbeesve a nejem -, hogy mindenünk semmivé lesz!

Nem akartam okostóninak látszani, ezért nem mentem végig a rávezető kérdéseken, ami elvezet az igazsághoz. Én csak békére vágytam és aludni akartam.
Ezért finoman megkérdeztem a feleségem – ugye, nem gondolod komolyan, hogy én valóban mindenemet elhagyom? Igen, ebben a hónapban már volt két olyan dolog is, amit nem találtam. Az egyiket valóban ott felejtettem a szállodában, a fejhallgatóm meg valahová elkallódott. Valahol itt van a hálószobában. Majd holnap vagy valamikor meglesz.
Szerintem mostanában egész jól élünk. Egyre jobban mennek a dolgaink. Szerinted tényleg “mindenünk semmivé lesz”?
Hagyjuk ezt a fejhallgatót és ezt a gondolatot. Mert egyrészt nem igaz, másrészt kiborulsz tőle.”

Ennyi a történet!

Most az a feladat, hogy figyeld meg, te mennyi általánosítást használsz!

  • Ha ma kevesen vásároltak nálad, azt gondolod: “Ebben az országban mindenki szegény.”
  • Ha ködös a reggel, így sóhajtasz fel: “Állandóan rossz idő van.”
  • Ha látsz egy idétlenül viselkedő srácot: “A mai fiatalok egyáltalán nem tudnak viselkedni.”
  • Ha utazás közben egy kis részen nem tudsz telefonálni, azon bosszankodsz, hogy: “Sosincs térerő!”
  • Ha a barátod gyakran késik, akkor szerinted: “Ő mindig késik.”
  • Ha lecsap egy autó a vizes úton: “Velem mindig ilyen történik!”
  • ……….

Pedig ezek közül egyik állítás sem igaz és tényleg szörnyen érzed magad, ha elhiszed.
Mi lenne, ha ezentúl elcsípnél egy-egy ilyen gondolatot és megvizsgálnád!?

  • Tulajdonképpen valóban nem mindenki szegény. Mindenféle vagyoni helyzetű emberek vannak. És ráadásul ki számít szegénynek? Már ez is egy ítélet.
  • Tulajdonképpen nem állandóan rossz az idő, hanem annyit állíthatunk, hogy ebben a hónapban 5-ször volt reggel ködös az idő.
  • És a fiatalok is nagyon sokféleképpen tudnak viselkedni. És régen is sokféleképpen viselkedtek. Az akkori felnőttek akkor is szörnyülködtek a fiatalokon, akik most felnőttek.
  • És térerő valóban nincs mindenhol. De mennyivel jobban hangzik, hogy vannak az országban olyan szakaszok az autópályán, ahol nincs térerő ez pontosan X %. Vagy. Itt most éppen nincs térerő.
  • A késő barát pedig olykor késik és van, amikor nem. Ha pedig valóban mindig késik, akkor is van választásod.
  • És szerinted tényleg mindig ilyen dolgok történnek veled (mármint, hogy lecsap az autó a vizes úton)? Vagy más dolgok is történnek veled? Mert ha tényleg csak ilyesmi történik veled, hidd el, én megértelek és nem érdemes tovább élned.
  • ………..

Ezek után két javaslatom van:

1. Ha öngyilkosságra készülsz és félsz, hogy meggondolod magad, akkor javaslom tedd bele az önsajnáló és világot vádoló mondataidba a mindig és a soha szavakat és tuti, hogy nem fogod meggondolni magad.

VAGY:

2. Olykor csípd el a két szót.
Figyeld meg, mit érzel, ha elhiszed!
És ha sikerül, fogalmazd át a mondatot úgy, hogy több köze legyen a valósághoz.

Sok boldogságot kívánok!

Hajdú Ildikó
www.hajduildiko.hu

Ha tetszett, küldd tovább és hívj meg másokat is, hogy iratkozzanak fel a hírlevélre!
https://hajduildiko.hu/kapcsolat/feliratkozas-hirlevelre/

—————————————————————-
—————————————————————-

Szilveszteri „jóslás” Szegeden:

Újévi tarot „jóslás”  és továbbképzés Szegeden:

Játékterápia Szegeden:

Játékterápia Budapesten:

Jobb agyféltekés öngyógyítás minitanfolyam

Ingás Sorstisztítás ésIngás lélekállítás©

ÉFT tanfolyam

Kronobiológia tanfolyam

Tarot tanfolyam vasárnap délutánonként

Minden félelem mögött a halálfélelem húzódik

Szerelmi probléma
Minden félelem mögött a halálfélelelem húzódik.Kettő az egyben oldás. Látszólag egy szerelmi történet. Rendes ember vagy Zsivány Tóni? De aztán mélyebbre kellett menni és felbukkant a halálfélelem.
Látszólag egy szerelmi történettel van dolgunk.

Egy kliensem szerelmi problémával keresett meg. Kedves, intelligens hölgy. Rendezett családdal, gyerekekkel, férjjel, …
Bejelentkezésnél én mindig elkérem a kliens és a története szereplőinek születési adatait, mert előre kiszámolom a kronobiológiai képletüket. Ki milyen energiával született, mik az adottságai és ezen felül megnézem a sorstani kapcsolódásokat is. Kinek kivel milyen dolga van, mi a sorsfeladatuk egymással, van-e egyáltalán dolguk egymással, vagy netán szabad akaratból vannak együtt.

A telefonban véletlenül rákérdeztem, hogy hány szereplős a történet, amivel megkeres. Csak úgy gyűltek a nevek. A kiszámolás után, amikor még nem tudtam, hogy ki kivel van, jót mosolyogtam, mert a képlet egy pókhálóra emlékeztetett. Mindenkinek volt sorstani kapcsolódása mindenkivel, több szinten is. És nem is voltak ezek rossz kapcsolódások. Főleg tanítói-tanulói fordult elő, ami nagyon kellemes és hasznos.

Nos, így találkoztunk Beával. Elmesélte, hogy van egy szép családja, sok éve élnek harmóniában, született két gyerekük, tulajdonképpen jól megvannak. A férje nagyon rendes ember, egy húron pendülnek, egymás mondatait fejezik be. Károly a gyerekekkel jól bánik, jó munkája van. Valami azonban nem stimmel.

Az első férj

Bea egy ideje már csak az első férjére tud gondolni, akivel annak idején szenvedélyes kapcsolatuk volt. Imádták egymást. Azonban mellette Bea nem tudott az lenni, aki szeretett volna. Nem építhette a karrierjét, és korlátozva érezte magát. Pedig a feneke alá volt téve az autó, ház, … Azonban zavarták a férfi zűrös ügyletei, zavarta az élete korlátozottsága. És ez végül arra késztette, hogy elváljon.

Rövid idő után férjhez ment, gyerekeket szült egy másik férfinek, Károlynak. Teltek az évek és egyszer csak azon kapta magát, hogy a volt férjére gondol, egyre többet és egyre többet. Úgy intézte, hogy találkozzanak, majd beszélgessenek. Ez azért is volt nehéz számára, mert a férfi elzárkózott. Igyekezett magát távol tartani Beától, mert még mindig elementáris hatással volt rá a nő. Hónapok alatt levelezés alakult ki közöttük és olykor titokban találkoztak beszélgetni. Kiderült, hogy a férfi még most is bármire hajlandó lenne a volt feleségért.

Miről szólt az első házasság?

Csináltunk Beának egy oldást, visszamentünk okkorba. A férfi emlékeztette őt az apukájára, aki fiatalon meghalt. Csináltunk egy családállítást is, de még éreztem, hogy sehol sem tartunk. A hagymarétegek között csak a felszínt hámozgatjuk.

Kiteszteltem, hogy a leghatékonyabb módszer a Byron Katie -féle „négy kérdés” lesz a továbbhaladásra. Bea ki is töltötte az „Ítéld meg embertársadat!” című kérdőívet, amiben arra kértem, hogy mindent, amit gondol Zsoltról, az első férjéről, bátran írjon le. Mit gondol róla, mit kéne annak tennie, mivel tenné boldoggá, mit nem kéne csinálnia, mit nem szeretne vele kapcsolatban átélni.

A négy kérdés szenzációsan működik. A kérdőíven mondatról mondatra haladva, megfordítjuk a kijelentéseket. A végére kiderül, hogy azért van bajunk a másikkal, mert bennünk zajlik valami, amivel addig nem voltunk hajlandóak szembenézni, mivel túl fájdalmas lett volna. Helyette sokkal könnyebb egy másik emberre kivetíteni azt és maguk helyett arra haragudni. Ez a fajta megfordítás kíméletes és közben katartikus felismeréseket hoz. Az emberek, akik elvégzik „A Munkát”, általában először meghökkennek, olykor sírnak, végül nevetnek saját magukon. Tudatosodik a játszmájuk, és a tudatosodás, felismerés után képesek elengedni. Ilyenkor érdemes egy jót kopogtatni, vagy egy oldást, elengedést, akármit csinálni.

Bea is hasonlóan járt. A végén annyira nevetett, amikor ő maga fogalmazta meg, hogy ő az, aki követelőzik, manipulál, mégis ő az, aki haragszik a másikra. Ő volt az, aki korlátozta előző házasságában saját magát, ő nem járt el dolgozni és ő nem hitt saját magában. Szembesült magával, nevetett és látszott a sokkoló élmény mögött húzódó felszabadulás. Mivel az állítások megfordítása során felbukkanó igazságok mindig sokkal egyszerűbbek, igazabbak és boldogítóbbak, mint az eredeti állítás volt. Az igazság egyszerű és felszabadító.

Bea kapott házi feladatot, amit az agyátállítás megkönnyítésére szoktam adni. Néhány napon keresztül kell egy bizonyos módon személyiség újraprogramozó mondatokat kell mondogatnia.

 Annyira örültem, hogy egy felszabadult, „megvilágosodott” kliens távozott tőlem.

Rendes ember – kontra szenvedély

Két nap múlva azonban telefonált, hogy a lehető leghamarabb újra eljönne hozzám, mert két nap euforikus könnyedség után rosszabbul van, mint előtte.
Ekkor már tudtam, hogy egy újabb, számára veszélyesebb hagymaréteg került a felszín közelébe. A tudatalatti ilyenkor veszélyhelyzetet hirdet, mert azt érzékeli, hogy egy számára „életfontosságú” hiedelmet akar a tulajdonos megváltoztatni és akkor veszélybe kerül.

Először oldottunk, majd kopogtatással mentünk egyre mélyebbre és mélyebbre. Nem ragozom sokáig, de pontosan lehetett tudni, mikor értünk el végre a gyökérokhoz.

Nem is említettem a volt férjjel kapcsolatos felismerésünket, miszerint Zsolt adta számára a szenvedélyt. Megbízhatatlan volt, kockázatos életet élt, azonban ott lobogott a tűz kettejük között. A jelenlegi férj egy rendes ember, megbízható, a legjobb barát, jó apa és minden, kivéve, hogy nincs meg a szenvedély. A volt férj felbukkanása ezzel szembesítette Beát, hogy számára ez is fontos. Az egyik Zsivány Tóni, a másik Rendes Ember. Mindkettőben van valami, ami számára létkérdés. Tehát Zsolt felbukkanása megmutatta,  mi az, ami Bea számára fontos, mi az, ami hiányzik Bea életéből.

Változás – magány – halál

Azonban a kopogtatás ennél is mélyebbre ment. Azt érezte, hogy ha választania kell, akkor veszélyben van. Miért is, mert ha úgy dönt, hogy elválik, akkor egyedül marad, nem lesz társasága, besavanyodik, szomorú lesz. Nem értettem, miért. Hát azért, mert az anyukájával is ez történt, illetve a húgával is. Mindketten rákban haltak meg. Az édesanyja a férje halála után egyedül maradt, egyre magányosabb lett, nem járt sehová, végül szomorúan, az életet elutasítva meghalt rákban.

Bea azt rögzítette, hogy ha ő egyedül lesz, vele is ez fog történni s ő is meghal.

Ugye józan ésszel mindenki tudja, hogy ennek nem kell így lennie. Az ÉFT kopogtató módszere azonban lehatol a tudatalatti tartalmaihoz is és felszínre hozza az elme által életvédő fontos hiedelmet, amivel Bea a saját életét szerette volna megmenteni.

Tehát tudja, hogy szüksége van egy olyan emberre, akiben mindkét férfi erénye: a szenvedély és a megbízható hétköznapok. Azonban Bea elméjében az játszódott le, hogyha ő változtat, akkor az nem biztonságos, mert lehet, hogy egyedül marad és abba akár bele is halhat, akárcsak a család nőtagjai.
Erre a korlátozó hiedelemre kapott egy oldást és házi feladatot.

Nem a váláshoz kell hozzásegíteni

Azonban nem kell megijedni senkinek. Én nem ahhoz segítettem hozzá, hogy elváljon, hanem ezt a hibás kódot vetettem vele észre és otthon ő távolítja el a házi feladat segítségével. Amikor már nem fog abban hinni, hogy „Ha szabadon döntök az életemről, akkor abba akár bele is halhatok”, akkor valóba hozhat egy szabad döntést, dolgozhat a házasságán, vagy csinálhat, amit csak akar. De már nem azért fog a férje mellett maradni, mert különben meghalhat, hanem azért, mert úgy döntött. És ez óriási különbség. A korlátozó gondolata nélkül már nem egy eszement ösztönös és önsorsrontó száguldásba kezd két férfi között, hanem pusztán az alapján dönthet vagy nem dönthet, hogy mi a fontos érték számára és mi nem. Mi az, amiről hajlandó lemondani és mi nem.

A félelem és a korlátok oldása

Vannak korlátok, amelyek bennünket szolgálnak (pl. a tűz meleg, nem érdemes belenyúlni), azonban vannak olyan hiedelmeink, melyek nem megvédenek bennünket, hanem korlátoznak. Ezért hívjuk őket korlátozó hiedelemnek, vagy korlátozó hitrendszernek.

Azonban, ami miatt leírtam ezt az esetet az nem ez a tanulság volt. Tanítóm és barátnőm – Odrobina Márti – gondolatát szerettem volna megosztani, miszerint minden félelem mögött a halálfélelem húzódik.
Ezzel sokan szoktak vitatkozni, főleg Márti tanítványai. Márti bele szokott menni a játékba, hogy bebizonyítsa. Pl. mindenki mondhat egy félelmet, aztán ezt hamarjában vissza is vezetik a halálfélelemhez. A 6., 7. próbálkozás után már nevetve nem mondanak újabb félelmeket, mert rájönnek, hogy azt cincálva is a halálfélelemhez fognak eljutni.

Mi ebből a tanulság? Olykor azt hisszük, hogy két férfi között őrlődünk, miközben lehet hogy az elménk abban a tévedésben van, hogy vagy a megalkuvás vagy a halál között kell választani.

Leplezd le a korlátaidat!

Ha van egy olyan érzésed, ami boldogtalanságot okoz, akkor tuti, hogy elhittél egy olyan gondolatot,ami nem igaz.

A kérdés, van-e kedved megtudni, mit hazudsz magadnak, vagy kitartasz a boldogtalanságot eredményező gondolat mellett? Mindkettőhöz jogod van. Válassz, mihez van kedved!