ELENGEDÉS

 

1. ELENGEDÉS
2. MEGÉRTENI, MEGTARTANI VAGY ELENGEDNI?

 

1. ELENGEDÉS

Az egyik kedvenc módszerem az elengedés.
Nagyon egyszerűen hangzik valamit elengedni, de mégsem olyan könnyű megcsinálni. Ha könnyen meg tudnánk csinálni, már boldogabb világban élnénk.

Engedd el
Elengedés: csak a láncaidat veszítheted.

Mit szólsz, amikor már régóta gyászolod az imádott kutyádat és valaki azt tanácsolja: “El kéne engedned.”
Vagy ha hónapok óta nem vagy túl egy szakításon és valaki azt mondja: “Engedd már el!”
Vagy évek óta haragszol a szomszédodra és bölcsen felszólítanak: “Csak engedd el!”

Az ezzel a baj, hogy igen, te már rég elengednéd, de a kérdés, HOGYAN?

(Kattints a kis háromszögre és végezd el  a gyakorlatot. Így hang alapján könnyebb, mint olvasás közben.)

És a másik baj az elengedéssel, amikor azt hiszi valaki , hogy a problémát már régen elengedte.

Nekem sok kliensem mondja, hogy “én ezt már elengedtem”, és persze állandóan visszatér ugyanahhoz a témához. Ebből persze adódik a gyanú, hogy talán mégsem engedte el.
Aki valóban elengedett valamit vagy valakit, az rá se nagyon gondol a témára.

Ebben nagyok a kisgyerekek. Ők a SPONTÁN ELENGEDÉS nagy mesterei. Bármilyen sérelem, fájdalom is éri őket, akár pillanatok alatt túl tudnak lenni az egészen. Újra játszanak azzal a gyerekkel, aki az előbb megverte őket. És a szülők rossz bánásmódját is hamar elfelejtik.
Valljuk be, ez felnőttként ez már nehezebben megy.

LESTER LEVENSON 41 ÉVVEL ÉLTE TÚL A TUTINAK LÁTSZÓ HALÁLT

Az elengedést L. Levensonnak köszönhetjük, aki 43 éves korára olyan állapotba került, hogy az orvosok azt tanácsolták neki, hogy már a cipőjét se hajoljon le bekötni, mert az életébe kerülhet. Ekkor Levenson elgondolkodott és úgy döntött, hogy mivel még él, tehát van remény is, ezért próbálkozik.
Végigolvasta az összes szakirodalmat, hátha talál valami okosságot, de semmi.
Végül nekiállt a saját gondolatait és érzéseit alaposan végigvizsgálni. Úgy volt vele, ha ez sem segít, akkor saját maga fog véget vetni az életének, nem hagyja rá az infarktusra. Nekilátott tehát gondolkodni.
Úgy emlékszem, New Yorkban élt és volt elég pénze. Csak a közeli kis boltba járt le naponta.
Azzal kezdte, hogy megvizsgálta az életét, vajon mikor érezte boldognak magát. Arra jutott, hogy ha olykor-olykor boldognak érezte magát, az mindig olyankor volt, amikor szeretett valakit. Ezt vette kiindulópontnak.
Később azt is felfedezte, hogy a szereteten kívül minden más érzelmet el lehet engedni. Nekiállt tehát elengedni minden olyan múltbeli érzelmet, amely nem szeretet volt: haragot, félelmet, csalódást, kétségbeesést és minden mást is. Kb. három hónapig végezte ezt a munkát. Tulajdonképpen semmi mást nem is csinált egész nap. Közben pedig érezte a felgyülemlő energiát magában. Néha az is előfordult, hogy elengedés közben ki kellett mennie egyet sétálni, mert másként nem tudta levezetni az energiáit.

Három hónap elteltével a teste meggyógyította magát, az összes panasza eltűnt. 84 éves koráig élt kitűnő egészségben.

Mivel ez egy gyakorlatcentrikus weboldal, ki is próbáljuk ezt az egyszerű, könnyed és működő módszert.

1. gyakorlat:

Az elengedés megértéséhez most fogj meg egy tollat és markold meg a tenyereddel!
Most!
Aztán emeld az asztal fölé és csak nyisd szét az ujjaidat. Hagyd, hogy leessen.
Ismételd meg párszor!
Na, ez lesz a lényeg.

2. gyakorlat:

Kattints a kis háromszögre és végezd el  a gyakorlatot. Így hang alapján könnyebb, mint olvasás közben.

a) Válassz egy érzést vagy problémát, amivel kapcsolatban jobban szeretnéd érezni magad!
Kérdezd meg mit is érzek a témámmal kapcsolatban?
Nem muszáj valami intenzívet érezni!

b) Üdvözöld az érzést!
Ez nem azt jelenti, hogy örülj neki. Csak annyit, hogy:    Aha! Látlak érzés. Hello, most megfigyellek és megengedem, hogy itt legyél.

c) Kérdezd meg magadtól: El tudnám engedni ezt az érzést?
Az igen és a nem válasz is oké! Mind a kettő az elengedés felé visz.

d) Most kérdezd meg azt: Hajlandó lennék elengedni?
Bármit is válaszolsz, az az elengedés felé visz. Ne csapd be magad!

e) Tedd fel az az egyszerű kérdést: Mikor?
Bármit is válaszolsz, az pont jó lesz és hozzásegít az elengedéshez.

VÉGÜL: Ismételd meg az előző 5 lépést, ahányszor csak szükséges. Addig, amíg szabadnak nem érzed magad az érzéstől vagy problémától, amivel kezdtük.

Ha így nehéz végigmenni a folyamaton, akkor készítettem egy mini hangfelvételt neked. Csak hunyd be a szemed, hallgasd a felvételt és válaszolj a kérdésekre.

Az elengedést lehet ennél még profibban és árnyaltabban végezni.
Például, amikor azzal kezdem a kérdezést, hogy mit szeretnél tenni a problémáddal? MEGÉRTENI, MEGTARTANI vagy ELENGEDNI?
Nos, amikor valaki nem elengedni akar, hanem megérteni, akkor már egy kicsit cifrázni szoktam a gyakorlatot

Mára ennyi fért bele. Legközelebb éépen ittfolytatom.

Higgyétek el, hogy az emberek nagy része nem akarja elengedni a problémát. Van, hogy az elengedéshez előbb meg kell értenie a történteket.
Erről lesz szó legközelebb. Egy érdekes sztorival készülök.

Ha szeretnéd kipróbálni a módszert, használd a mini hanganyagot.

Ha segítségre van szükséged, hívj.
Ha meg szeretnéd tanulni, akkor fordulj Németh Miklóshoz (www.tobbminttudat.hu) Én is tőle tanultam. Alapos és szakértő a témában. Amit tanít, nem azonos a klasszikus Sedona módszerrel, több annál. “Több, mint tudat”.

 

2.  MEGÉRTENI, MEGTARTANI vagy ELENGEDNI?

ELŐZŐ ÉLETES TÖRTÉNET – “csak, ha értem, akkor tudom elengedni!”

Legutóbb az elengedésről volt szó.
Akkor ígértem egy olyan történetet, ahol valakinek az elengedéshez a megértés elengedhetetlennek bizonyult.

Én az az alkat vagyok, aki sok megoldandó feladattal született. Számos nehezítéssel, önsorsrontással, hajlammal a feszültségre.
Így elsősorban azért tanultam meg a legtöbb megoldó technikát, hogy megszabaduljak a saját szenvedést okozó gondolataimtól és végre jobb körülmények között éljek. Minden téren.

Olyan nagy lapáttal kellett a tudatos, a tudatalatti, az előző életes és családtörténeti blokkokat oldani (a többit nem is említem), hogy az önmunka során csupán a minimum információt tártam fel, ami kellett a tisztításhoz.

Eleinte még szórakoztatott, amikor a meghalt nagymamám bejelentkezett egy SVT önmunka során, mert nem kelt át és szerette volna ha névnapján felköszöntöm. Sok ehhez hasonló izgalmas dologgal találkoztam. Aztán, amikor asztrológiából a családtörténeti részhez értünk és ránéztem a képletemre, döbbenten láttam, mennyi takarítani való van a képletemben.
Ekkor kezdtem el csak igazán a minimumra törekedni. Rájöttem, hogy nem ad hozzá a munka eredményéhez, ha elszöszmötölök egy-egy sztorival. És ráadásul egy idő után már engem sem érdekelt, hogy ki kivel mit csinált az előző életeimben, kivel hogyan azonosultam be a családtörténetemben. Így az lett a munkamódszerem, hogy csak a minimum feltárásra törekedtem, viszont annál alaposabba jártam el a tisztítás során.
Egy idő után valóban kezdtem jobban érezni magam. Fesztelenebb lettem minden életterületen, elkezdett jobban menni a munka, több pénzt kerestem, elhagytam sok önsorsrontó mintát, viselkedésformát. Ma már értékesnek találom magamat és a munkámat is. Merek olyan döntéseket hozni, ami nekem jó. És mióta jobban szeretem magam, valahogy mások is jobban értékelnek és szeretnek engem.

Igen ám, de a klienseken végzett lélekmunka során rá kellett jönnöm, hogy nem mindenki működik így.
Erre hozok is egy jó példát.

Megérteni, megtartani vagy elengedni
Egy rendkívül intelligens, gyors felfogású anyukával találkoztam. Elpanaszolta, milyen sokszor ideges, türelmetlen a gyerekkel. Imádja a kislányát, szereti a férjét, de mégis olykor elkapja valami idegroham, hisztéria, amin alig tud úrrá lenni.
Csináltunk egy oldást nagyon alaposan és jobb lett a helyzet. De néhány hét múltán vissza kellett térni a témára.
Kiderült, hogy minden amit feltártunk és kitisztítottunk, azt jól csináltuk, de ez a probléma egy hagymaszerű felépítmény.

Onnan is sejthettük, hogy ez még nincs kész, mivel nyáron egy kirándulás alkalmával a kislány felmászott egy magaslesre az apukájával, majd onnan kizuhant. Szerencsére az ijedtségen kívül semmi baja nem történt. De az anya zokogva, magából kikelve hívott fel, hogy most azonnal csináljunk valamit, mert meg fog örülni.
Ugye, a legtöbb ember, amikor balesetet úszik meg, megkönnyebbül és boldog, mert nem történt semmi nagyobb baj. De ő nem volt képes továbblépni. Telefonon keresztül megbeszéltük, hogyan kopogtasson (ÉFT). Aztán az anyuka ügyesen csillapította is a hisztérikusságát ÉFT-vel.

Majd egy következő találkozásunk alkalmával tovább boncoltuk a témát. Izomteszttel kijött az előző élet, ahol a kliens szintén anya volt. Megtudtam, hogy elvesztette a gyermekét. Ez is hozzájárult a gyerek indokolatlan túlféltéséhez és az őt ért minden veszélyes helyzet túlreagálásához. Testi és tudati “emlékeket” oldottunk, kapott házi feladatot, …

Hamarosan – szinte magát szégyellve – hívott fel, hogy ugorjunk neki újból a dolognak, mert megint baj van.
Beíratta az oviba a gyereket, ahol nem tölthetett annyi időt a teremben a kislány beszoktatásakor, amennyit ígértek neki az óvónők. Ettől kiborult, sírt, hisztériázott és összeveszett mindenkivel. Tudta, hogy ez a reakció még akkor sem indokolt, ha – mondjuk úgy – az ovi nem tartotta a szavát és becsapta az anyukát.

Kérte, mondjam meg neki, pontosan mi is történt az előző életben, mert azon nem tud túllépni. Neki ezt tudni kell.
Nehezen, de rávettem magam. Kiteszteltem minden részletre kiterjedően mi történt valamikor. És gyanútlanul megírtam neki.

Idézem:
“25 éves nő. 3 gyerek. 3, 5,7 évesek. A nagy az apjával volt. Az anya főzött. Az 5 éves vigyázott a kicsire eközben.
Kimentek valahová, amit máskor is megtettek, de az anya nem tudott róla.
A kicsi leesett valamiről, eltörte a combtövét és meghalt, mire az anya odaért. Biztos, hogy ezt kellett tudni?
Betöltöttem, hogy köszönjük, már minden hasonló tapasztalatot megszereztél, nincs hasonlóakra szükséged.”
Mivel sok emberi történetet ismerek meg a munkám során és Halak Merkúrom van, sőt a klienssel is csak néhány havonta, félévente találkoztam, én nem jegyeztem meg a történetét. A levelem alapján neki viszont összeállt a kép.
– Igen – válaszolta – most már mindent értek. Értem, miért borultam ki annyira, amikor a gyerek leesett a magaslesből. Amikor császárnál elvették tőlem, amikor az apja vigyáz rá, amikor az oviban nem lehetek vele, … Kezd minden összeállni. Ezek szerint nem őrült vagyok, csak valaminek az emléke sejlik fel és okoz féltést.

Amikor újra találkoztunk még elidőztünk ennél a történetnél egy kicsit. Például olyan stresszt tároló pontok jöttek a testén, amiből rájöttünk, hogy az előző életes bekattanásakor lekötözték. Akár kényszerzubbony is lehetett.
Kapott még házi feladatot is az elvégzett munka eredményének rögzítésére. És most itt tartunk.

Az egészet azért meséltem el, mert jól látszik, hogy az elengedéshez olykor szükséges a megértés. Nemelég csak szívlapáttal kilapátolni a lelki és tudati szemetet.
Kinek így, kinek úgy.

Megjegyzés: általánosságban elmondható, hogy hozzám nem kell járni. Van olyan, amikor több találkozóra van szükség, de egy-egy témát illetően általában elég egy alkalom is. Senkit nem rendelek vissza. Ha szeretne továbbhaladni a kliens a folyamatban és eszébe jutok, akkor egyeztetünk egy időpontot és haladunk tovább.

Megjegyzés 2.:Volt olyan tanítványom, aki egy botrány közepében találta magát. Külföldön élő rokonok jöttek haza és perrel fenyegették egy ingatlannal kapcsolatban. Annyira rosszkor jött neki – épp államvizsgázott – és annyira feldúlta ez a fenyegetőzés, hogy bejelentkezett hozzám. Az jött ki, hogy 13 különböző családtörténeti elakadásnak a következménye ez a botrányos helyzet. Kiteszteltem, hogy biztonságos a rendszere számára, ha most mindet feltárjuk és rendezzük. Ő is ezt akarta. Nekiláttunk a hatalmas feladatnak. Mindig csak a szükséges minimumot tártuk fel és tisztítottuk a családrendszerét. 2 óra alatt meg el is végeztük a munkát.
Azonban ennek a kliensnek nem volt fontos, hogy minden régi sztorit megértsen. Jegyzetelt és mivel jártas egy-két alternatív módszerben javasoltam, hogy ha van kedve és kíváncsi, nyugodtan mélyüljön el egy-egy múltbéli esetben.
Tehát itt az szolgálta a megoldást, hogy csak a lehető legkevesebb információt tárjuk fel és annyi alapján engedjük el.

Ez kirívó eset. Annyira fárasztó és általában nem is indokolt ez a tempó. De a szeretet és a rugalmas hozzáállás kihozta belőlünk.