ÉFT esetek

Ezen az oldalon tanulságos ÉFT esetek leírását olvashatod.

Végül is a módszer használata annyira sokrétű, hogy ezek az ÉFT esetek sem tudják visszaadni, mi mindenre alkalmazható. 🙂

 

1. KÖRMÖS
2. ARRA VÁGYOM, HOGY A SZÜLEIM ELISMERJENEK!
3. ÉJSZAKAI FELRIADÁS
4. AZ ANYA ÉS A BŰNTUDAT
5. LÁNYOK, AKIK HASZNÁLJÁK AZ ÉFT-T
6. MONDD KI A NEVET!

 

 

ÉFT esetek leírása:

 1. KÖRMÖS

Az egyik tanítványom azzal a kérésel fordult hozzám, hogy tartsunk rendkívüli összejövetelt. Szeretné megismertetni barátnőivel az ÉFT-t, amit ő is nem régen tanult. Kötélnek álltam és egy kora délután össze is gyűlt a hölgykoszorú.
Linda, aki már jól ismerte a kopogtatást, gyorsan ismertette a kopogtatandó meridiánpontokat és hamar beleágtunk a közepébe.
Gondoltam ízelítőnek az lesz a legjobb, ha mindkét lánynál kezelünk valami problémát, hogy saját bőrükön tapasztalják meg azt a csodás hatást, amit az ÉFT nyújt.
Évinél kiteszteltük, hogy a legfontosabb a nyílvánosság előtti szereplésen lévő stressz csökkentése. Ő már régen agykontrollozik, de bizonyos dolgokon nem tudott felülkerekedni. Ez is ilyen volt. Hamar eljutottunk 7 éves korához, ahol a matematika tanár rendszeresen körmöst adott azoknak, akik nem tudták a szorzótáblát. Éva is kapott sokszor. Ott állt az osztály előtt megszégyenítve, leblokkolt állapotban. Az érzelem intenzitása 10-es volt.
körmös ÉFT esetek.tifNeki láttunk az intenzív kopogtatásnak. Közben zsibbadt a keze, karja. És jöttek az újabb tünetek, gyomorszorítás, légszomj, remegés.Néhány kör után csökkentek a tünetek, megváltoztak az érzések.
Az idő rövidsége miatt bevetettük a Faster ÉFT-t is. Évi elmondta, hogy amikor idejött, maga sem gondolta, hogy ilyen megrázkódtatásban, majd felemelkedésben és megkönnyebbülésben lesz része. Valósággal sugárzott az arca.
De aztán Gabira is sor került, aki nagyon zárkózottan viselkedett. Kopogtatás közben jött rá, hogy férje 6 évvel ezelőtti halála óta magáravett egy védőburkot. Nem akarta, hogy újra megérintse valami mély fájdalom vagy intenzív érzés. Ez a védőburok még plusz zsírpárnákban is megnyílvánult. Felfedtük, hogy ez a zsírból álló védőburok alkalmas a férfiak távoltartására, mivel az ő fejében az volt, hogy nem akar még egyszer ilyen veszteséget átélni és a férfiak úgyis elhagyják (akárcsak a férje, amikor meghalt).

Laikusoknak ez nagy beavatás volt, de az ÉFT ilyen. Megmártózunk a lélek legsötétebb bugyraiban, hogy aztán önnön börtönünkből megszabadulva megkönnyebbülve és új perspektívával vágjunk neki a világnak.

A 2 lány egy klubfoglakozás keretein belül tapasztalta meg az ÉFT páratlan hatékonyságát, Lindának pedig módja nyílt a már megtanult képességeinek fejlesztésére.

ERRŐL SZÓL A KLUB! VÁRUNK TÉGED IS SZERETETTEL!

 

2. ARRA VÁGYOM, HOGY A SZÜLEIM ELISMERJENEK!

 

Szintén az egyik klubfoglalkozáson történ a következő.

Sokan gyűltünk össze, szinte senki sem ismert senkit. De ez hamar megváltozott az első kopogtatás során, ahol az egyik résztvevő fogíny problémájára dolgoztunk.

Aztán egy kis szünetet tartottunk, ahol az egyik résztvevő pegazusos kártyájából húzott mindenki sorban. Megdöbbentően pontos és találó válaszokat kaptak a kérdezők.

Levezetésként azt ajánlottam, hogy az utolsó órát szenteljük valamiféle lelki probléma oldásának. Az egyik bátor jelentkező bedobta a közösbe, hogy neki munkahelyi gondja van és legyen ez a téma. Alaposan kikérdeztem Sziszit és a következő problémájára kopogtattunk:

– Légszomjat érez, a tüdeje akár egy tölcsér, levezeti a levegőt a hasába és hiába vesz levegőt, semmi nem elég. Szűk a tüdeje.
Kiderült, hogy ezt akkor érzi, amikor felbosszantják. Legutóbb pl. a munkahelyén. Ezért hozzátettük még a következőket is:
– Bosszant, hogy a kollégáim rossz adatokat hoznak, nem győzöm kijavítani őket. Állandóan az ő hibáikat javítom és még hétvégén is dolgozom. Ki vagyok merülve és dühös vagyok. Mindenki trehány, nem figyelnek oda. Kicsesznek velem.

Szükségem van az elismerésetekreKözösen kopogtattunk rá egy kört. Ez a kör arra volt jó, hogy rájöjjön a mondatok ismétlése közben – ugye ilyenkor a tudatalattival dolgozunk és az elkezdi feldobni a valódi, háttérben meghúzódó tényeket -, hogy igazából elismerésre vágyik. Szeretné, hogy végre elismerjék, megköszönjék a munkáját.

A légzési tünetei nemhogy javultak volna, még rosszabbak is lettek, és ideges lett. Ezért elkezdtük a testi tünetek mellett a köv. mondatokat kopogtatni és közben mélyen átélve szenvedni:
–  Hagyjon békén mindenki! Legszívesebben ordítanék és bosszút állnék. Vegyék már észre, hogy én értékes ember vagyok! Ismerjenek el végre!

Egy kör után Sziszi rájött, hogy ő tulajdonképpen végig a szüleire gondolt és tőlük várja az elismerést. Minden szüleivel töltött hétvége után úgy érzi, hogy minek is él. legszívesebben a Tiszának menne …

Megkértem, hogy soroljon olyan eseteket, amikor nem ismerték el a szülei. Nem volt nehéz ilyeneket találnia.
Pl. amikor új autót vettek a párjával és annyit tudtak mondani a szülők, hogy “Hát jó.”
Vagy amikor kifizették a hitelüket a fiatalok, akkor sem nagyon reagáltak, pedig ez nagyon nagy dolog volt számukra.
Vagy amikor Sziszi hosszú munkanélküli időszak után végre munkát talált a szomszéd városban, apukája a lelkes beszámolóra annyit reagált, hogy: “Nem lesz rossz átjárni?”

Mind ezekből látszik, hogy  hogyan működik az emberi elme. Sziszi már csak a múlt sérelmein keresztül volt képes látni a világot és úgy érzékelte, hogy mindenki semmibe veszi. Akármit is csinál, azt nem ismerik el. Még akkor sem ha az egész hétvégét végigdolgozza.

Ő tulajdonképpen csak a szülei elismerésére vágyott, de ezt a hiányt a világ nem tudta betölteni. A tudatalatti elme így működik. Legyártja a már régen ismert szituációt. A tudatalatti által ismételt történet címe az volt: “Bármennyire is igyekszem és vágyom a szeretetre, elismerésre, ezt nem kaphatom meg.” Mivel ezt hitte mélyen, ezt mindig le is gyártotta igazolásképpen.
A tudatalatti minden munkahelyi sérelemnél felkiáltott, hogy “Tudtam, hogy ez lesz, és így is lett. Én csak dolgozok és ti semmibe vesztek engem!”
Az ÉFT éppen ezt a korlátozó hiedelmet írja át.

Segítségül kikopogtattuk Szisziből az egyik történetet és házifeladatul kapta, hogy a sok múltbéli történet intenzitását vigye le 0-ra. Egyesével (G. Craig: Belső béke eljárás). Majd dolgozzon az érzéseire a szüleivel kapcsolatban.

Mivel ez egy klubfoglakozás volt, nem tehettük meg, hogy egy teljes kezelést végigvigyünk, de nem is ez a cél. A cél, hogy mindenki megtanulja ezt a hatékony módszert és saját magát felszabadítsa az elméje által teremtett béklyóból.

Jó példa vol még ez a közös munka arra is, hogy egy-egy klub vagy tanfolyam alkalmával nem véletlenül jönnek össze bizonyos emberek. Ugyanis szinte mindenki azt mondta a szeánsz végén, hogy neki is hasonló gondjai vannak a szüleivel. Szóval, talán nem véletlen, hogy épp ők jöttek el aznap délután!

“VANNAK VÉLETLENEK, DE AZOK  NEM VÉLETLENÜL VANNAK.” 🙂

 

További ÉFT esetek:

3. ÉJSZAKAI FELRIADÁS

Egy kedves, fiatal hölgy kliensem egy előzetes találkozásunkon felbuzdulva másodszorra is megkeresett.
A témánk most, a legutóbbi párkapcsolati/párkeresési probléma után egészen más jellgű volt.
Éjszakai felriadásJudit csinos, önálló vállalkozást vezető, magabiztos és okos lány. Újabban azonban éjszakánként  3-4 óra tájban felriadt és eszeveszett aggódás jött rá, melyet fizikai tünetek is kísértek. Izzadás, heves szívverés, …, amiből alig tudott lenyugodni.
Kiteszteltem, hogy az ÉFT módszere lenne számára ideális, a leg eredményre vezetőbb.
El is kezdtem a kikérdezést, ami egy nagyon fontos mozzanat. Megismerem az ügyfél gondolkodását, a problémájához fűződő érzéseit, és azokat a kifejezéseket, melyeket ezekre használ. De még ennél is fontosabb, hogy kiderítsem honnan ered, miben gyökerezik az elakadás? Mi támasztja alá az aggodalmát, félelmét? Milyen referenciái vannak, hogy érdemes éjszakánként felriadnia?
A műsor, ami a fejében futott:
„Úristen, mi, lesz, ha nem lesz munkám, ha nem vesznek tőlem tréninget?” (Semmi nem indolkolta, mert neki a válság ellenére is mindig akadt bőven megbízása.)
„Nem fogom tudni kifizetni a számlákat!”
Fizikai tünetek:
– tiszta víz voltam és izzadt a tenyerem,
– hátul görcsösen, lüktetően fájt a fejem,
– feszült az állkapcsom,
– erősen dobogott a szívem,
– úgy éreztem, hogy egy erős férfikéz hátulról nyomta a hátamat.

Hamar kiderült, hogy az egész történet mögött a „csak magamra számíthatok„ érzés húzódott.
Referenciákat kértem tőle: Mikor számíthatott csak magára? Gondolkodás nélkül adott elő 3 esetet.
1. 16 évesen meghalt az anyukája.
2. Egyedül látta el 2 évig a háztartást.
3. 18 évesen egy jó állásajánlatra egyedül és hirtelen felköltözött Budapestre.
Ekkor jutott eszünkbe, hogy nem régen szakított az élettársával és azóta ismét egyedül él. Az aggodalmai látszólag alaptalanok, mert eddig is ő volt az, aki jóval többet keresett a párjánál, ráadásul rendszeresen kisegítette anyagilag a férfit. Vagyis a régi minta már akkor is bekapcsolt, ha nem volt bizonytalan az egzisztenciális helyzete, ha legalább 15 éve egyedülis megállja a helyét a világban – azonban a beépített kapcsoló riasztott, hiszen egyedülálló lett ismét, kilépett egy védettség érzését adó kapcsolatból.

Annyira kristálytisztán lediktálta a tényállást, hogy már csak a korrekciónak kellett nekilátni. Időrendi sorrendben hatástalanítottuk a múlt eseményeit. Sima Alapreceptet használtunk, addig, amíg az intenzitás 0-ra le nem ment.

  1. 1. Édesanyám temetése után mindenki megígérte, hogy jön és segít, de elmaradoztak gyorsan a rokonok. Volt, akiknek elhittem, hogy segíteni fognak, de nem jöttek, másoknak örültem, hogy ejtették engem. Olykor tényleg jól esett volna, ha segítenek, „de a család szépen eltűnt.” Becsapottnak éreztem magam. És hamar megjelent a büszke önvédelem: „Nekem ne segítsen senki!”
  2. 2. Otthon voltam egyedül, tanultam. Hallottam a mosógépet és azon pörgött az agyam, mi mindent kell még elvégezni. Bevásárolni, főzni, takarítani … (Egyébként erre senki sem kérte őt, de ő ezt a programot futtatta.)
  3. 3. Apukám sokszor utazott el vidékre a munkája miatt és én esténként féltem. Úgy éreztem veszélyben vagyok és „ébernek kell lennem”. Bevittem az ágymba éjszakára a nagy konyhakést és azzal aludtam.
  4. 18 évesen váratlanul egy ragyogó állásajánlatot kaptam. Azonnal felutaztam Budapestre. Apukám és a párom otthon maradtak. Egyedül kellett helytállnom, amit egyébként kitűnően és szerencsésen megoldottam. 2 hétig egy kollégiumban találtam szállást, ennyi idő volt, hogy albérletet találjak magamnak. Ez sikerült is. Nem is akármilyen! Később olyan helyet találtam, hogy ingyen lakhattam a párommal a Rózsadombon. De azt éreztem: vadidegen vagyok, egyedül vagyok ismét – fizikailag nincs mellettem senki, nekem kell megoldani mindent. Ha erről beszélek, olyan érzés, mintha fel akarnék állni, de nem hagyják. Valaki lenyomja két kézzel a vállaimat.

A felsorolásból is látszik, hogy Judit milyen programot futtatott. Több régi történet azt sugallta neki, hogy nem biztonságos, ha egyedül marad. Meg tudja csinálni, mindent megold, de ez egy túlélési program, amikor állandó riadókészültségben kell lenni. Erős és talpraesett, de ez a „Mindent nekem kell egyedül megoldanom” program fárasztotta és stresszelte őt.

Nagyon gyorsan haladtunk. Max. 3 kör alatt minden történet lenullázódott. Még emlékezett rá, csak semmilyen hatással nem volt rá.
Közben sokat ásított és egyre lazább és fáradtabb lett. Az ásítás mindig nagyon jó jel, én nagyon örülök neki. Azt jelzi, hogy blokkok oldódnak a kliensben. A fáradtság pedig annak a jele, hogy már hosszú ideje riadókészültségben van a teste-lelke, ami most oldódik, enyhül és végre képes ellazulni. Legszívesebben lefeküdne és aludna egy nagyot.

Végül a jelen állapotra kopogtattunk, kiéftztünk belőle egy-két korlátozó gondolatot és pozitív megerősítéseket töltöttünk be számára.
Az egész ülést egymással szemben, tükörként végeztük. Így én is sokat profitáltam Judit stressz elengedő terápiájából. Ezért van az, hogy munka után én sokkal frissebbnek érzem magam, hiszen minden ügyfelem egy oldási lehetőség számomra is.

Néhány nappal később levelet kaptam Judittól:
Kedves Ildikó! 

Csak szeretnék visszajelezni, gondolom fontos, hogy lásd a munkád eredményét. 

Kopogtatom a megérdemlés meditációt, és nagyon jó. Amióta legutóbb voltam Nálad csak 2 éjjel ébredtem fel, de messze nincs már a szorongás, vagy bármi egyéb, ami volt. Megnyugodtam. Továbbá lett két új megbízásom, tehát tényleg teljesen alaptalan volt aggódni.
A meditáció kopogtatása pedig nagyon jó. (
Utána mindig történik valami szuper dolog:)

 

4. AZ ANYA ÉS A BŰNTUDAT

Egy ismerősöm telefonon fordult hozzám segítségért. Elsősorban a kisfia köhögéséről lett volna szó, de kiderült, hogy ennél sokkal fontosabb lenne azzal a bűntudattal foglalkozni. Akkor érzi, amikor valami saját vágya szerinti dolgot szeretne végezni. Pl. pihenni, olvasni, beszélgetni egy barátnővel, vagy bármilyen más módon feltöltődni.
Ilyenkor mindig bűntudata van, hogy nem a szerettei igényeit szolgálja ki. Hozzáteszem ez az édesanya messze odaadóbb édesanya, mint akár én vagy sok ismerős hölgytársam. Szeret főzni. Gondoskodó és van ideje a gyerekeire.
De sikrült azt a mintát eltanulni az édesanyjától, hogy a nő becsatlakozik a férje alá, mártírként szolgálja a családot és mindig a többiek céljai, vágyai mögé sorolja be a sajátját. És amikor teljesen természetes módon fel-feltörnek azok a vágyai, hogy foglalkozzon saját magával, esetleg lazítson, vagy az a “szörnyen elvetemült” gondolata támad, hogy megvalósítsa önmagát – tanuljon, dolgozzon -, akkor olyan bűntudata támad, hogy nem tudja azt a kis időt sem élvezni, amit kiszakít magára vagy a munkájára.

anya és bűntudatEzért először is helyettesítő kopogtatással dolgoztunk a kisfia kruppos köhögésén, orrfolyásán, húzós légzésén. Ez eddig mindig gyors eredménnyel járt, most is.
Itt érdemes megjegyezni, azt az igazságot, miszerint: “HA BETEG A GYEREK, GYÓGYÍTSD A SZÜLŐT!”  A krupp hátterében rendszerint az anya bűntudata húzódik meg. Pl. visszamenjek-e dolgozni a munkahelyemre? Jó anya vagyok-e, ha beadom a gyerekemet az óvodába?

Most pedig lássuk az erre az esetre alkalmazott forgatókönyvet! Íme:

Karate kézél:

“Bár bűntudatot érzek a szeretteim miatt – pl.ha nem szolgálom ki minden igényüket, vagy ha azzal foglalkozom, amivel szeretnék, mégis mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”

“Bár bűntudatot érzek, ha a családom igényei helyett a sajátomat elégítem ki, mégis mélyen és teljes egészében……”

“Bár bűntudatom van, ha olyan dolgokkal foglalkozom, ami engem boldoggá tesz és nem a szeretteimmel foglalkozom, mégis mélyen…….”

NAGY LEVEGŐ, KIFÚJ!

Első kör:

SZÖ:  Bűntudatot érzek.

SZM:  Bűntudatom van, mert nem foglalkozom a szeretteimmel.

SZA:  Ez a rettenetes bűntudat.

OA:  Bűnös vagyok, mert nem akarok velük foglalkozni.

ÁLL:  Nekem mindig őket kell szolgálni.

KCS:  Szörnyű, hogy mindig csak az ő érdekeiket kell szem előtt tartani.

KA:  Nem engedhetem meg magamnak, hogy magammal foglalkozzam.

FT:  Bűnös vagyok, ha a saját kedvtelésemmel foglalkozom.

Második kör:

SZÖ: Nem vagyok jó.

SZM:  Egy anya mindig szolgál. Nekem úgy kell ugrálni, ahogy ők fütyülnek.

SZA:  Majd fel robbanok, olyan dühös vagyok emiatt és bűntudatom van.

OA:  Bűntudatot érzek, mert nem akarom szolgálni a szeretteimet.

ÁLL:  Hát hol vagyok én ebben a történetben?

KCS:  Ez a rettenetes bűntudat!

KA:  Ha a magam dolgával foglalkozom, akkor biztosan kritizálnak.

FT:  Mit fognak szólni, ha a saját örömömmel foglalkozom?

MENJÜNK TOVÁBB!

Karate kézél:

“Bár még mindig érzek egy ki s bűntudatot, ha nem szolgálom ki a családom minden igényét és nem alkalmazkodom hozzájuk, és egy kicsit még mindig úgy érzem, hogy kritizálnak, ha az engem érdeklő dolgokkal foglalkozom, most mégis azt választom, hogy elfogadom, hogy erre vágyom, ezt tudom neki nyújtani, és elengedem a bűntudatot, és ezzel együtt mélyen és teljes egészében szeretem és elfogadom magam.”

“Bár egy kicsit még mindigúgy érzem, hogy kritizálnak és megjegyzéseket tesznek, ha nincs bűntudatom, ha jó kedvvel csinálom azt, amihez épp kedvem van, most mégis azt választom, hogy nem számít ki mit mond és ki mit gondol rólam, én elengedem a bűntudatot.”

“Bár még mindig úgy érzem, hogy kritizálnak, ha nincs bűntudatom és azzal foglalkozom, amivel éppen jól esik, most mégis azt választom, hogy tudom, hogy jó anya vagyok és jó feleség is vagyok és elfogadom, hogy most ennyit tudok tenni.”
NAGY LEVEGŐ, KIFÚJ!

Első kör:

SZÖ: Ez a maradék bűntudat, mert a saját dolgommal akarok foglalkoztni.

SZM: Ez a maradék érzés, hogy engem kritizálnak, mert nem érzek bűntudatot.

SZA: Ez a maradék kritizáltság, mert jó kedvvel a magam dolgát intézem.

OA: Ez a maradék bűntudat, mert nem a szeretteimet szolgálom.

ÁLL: Ez a maradék, bűntudat, mert azt akarom csinálni, amihez kedvem van.

KCS: Ez a maradék bűntudat, hogy örömmel lazítok, olvasok, kozmetikázok, és csinálom a saját dolgomat és közben nem rendelem magam a szeretteim igényének alá.

KA: Egy kicsit még mindig kritizáltnaknak érzem magam, ha nincs bűntudatom miattuk.

FT: Egy kicsit még mindig úgy érzem, hogy kritizálnak, ha nem vagyok egy példás anya és nem az ő dolguk a legfontosabb számomra.

Második kör:

SZÖ: De most miért is ne engedhetném el a bűntudatot?

SZM: Mi lenne, ha nem éreznék bűntudatot?

SZA: Miért is ne lehetnék néha én a legfontosabb magam számára?

OA: Mi lenne, ha nem számítana mit is mondanak vagy gondolnak rólam, amikor azt csinálom, amihez kedvem van?

ÁLL: A szeretteim is azt csinálják, amihez kedvük van. Miért ne tehetném ugyanezt én is?

KCS: Mi lenne, ha nem lenne bűntudatom?

KA: Biztonságos számomra, ha nincs meg az az ismerős bűntudatom.

FT: Mi lenne, ha jó lennék magamhoz és ugyanolyan fontos lennék magam számára, mint a szeretteim?

Harmadik kör:

SZÖ: Ezért most úgy döntöttem, hogy elengedem a bűntudatot.

SZM: És most azt választom, hogy én is fontos vagyok.

SZA: ………………………., hogy akkor is jó anya vagyok, amikor a saját kedvtelésemmel foglalkozom.

OA: ……………………….., hogy igenis jó feleség és anya vagyok, még akkor is ha a saját igényeimet elégítem ki.

ÁLL: De most úgy döntöttem, hogy mindegy ki mit szól a dolgaimhoz.

KCS: ……………………….., hogy mindegy ki és hogyan kritizál engem.

KA: …………………………, elengedem a bűntudatot.

FT: …………………………, hogy megengedem magamnak, hogy azt csináljak, amihez kedvem van és én legyek magam számára a legfontosabb.
Most az első és harmadik kört felváltva kopogtasd be!
Végül örüljünk is már egy kicsit és érezzük jól magunkat!

SZÖ: Annyira örülök, hogy végre képes voltam elengedni a bűntudatot!

SZM: Annyira örülök, hogy végre megengedhetem magamnak, hogy SZA: azzal is foglalkozzam, ami nekem fontos!

OA: Olyan jó érzés végre lelkiismeretfurdalás nélkül élvezni a saját kedvem szerinti kikapcsolódást!

ÁLL: Olyan hálás vagyok magamnak, amiért végre elengedtem ezt az ostoba korlátozó bűntudatot!

KCS: Olyan jó végre semmibe venni, hogy ki mit gondol rólam!

KA: Annyira nagyra értékelem magamban azt , hogy képes vagyok a vágyaimat felismerni és megvalósítani!

FT: Annyira jó azt érezni végre, hogy akkor is jó anya vagyok, amikor magamra gondolok és feltöltődöm, kikapcsolódok!

SZÖ: Annyira szeretem ezt az új szabadság érzésemet!

SZM: Hálás vagyok magamnak, amiért egyszerre tudok jó anya és laza “Kiss Éva” lenni.

SZA: Hálás vagyok magamnak, amiért egyszerre tudok jó társa lenni “Lacinak” és megvalósítom a vágyaimat.

OA: Olyan jó végre fellélegezni és saját magamat elismerve, szeretve lazítani és végezni a saját dolgomat.

ÁLL: Boldog vagyok, amiért képes vagyok megváltoztatni a korlátozó hiedelmeimet.

KCS: Elismerést érzek magam iránt, mert elengedtem a bűntudatot a szeretteim miatt és képes vagyok végre szabadon végezni a dolgomat.

KA: Olyan jó, hogy végre én is fontos vagyok!

FT: Olyan jó, hogy végre én is számítok!

Örülök ennek az új “Kiss Évának”, aki jó anya és remek társa “Lacinak”, és mindeközben remek csaj is!

 

További ÉFT esetek:

5. LÁNYOK,AKIK HASZNÁLJÁK AZ ÉFT-T

A)  Hogyan beszélj a magzatoddal?

B)  Hogyan vásárolj olcsóbban?

C)  És hogyan lehet ezoterikusan parkolni Budapesten?

Hát úgy hogy kopogtatsz! (Azaz ütögetsz bizonyos meridián pontokat a testeden és programozod magad.) A kopogtatás oldja az ellenállásodat a céloddal kapcsolatban és kiküldi a térbe az új programot.

Most néhány tanítványom sikertörténeteit osztom meg veletek. Mi lenne, ha ti is követnétek a példájukat?

Az egyik tanítványom/kliensem rendkívül jó eredményeket ért el ÉFT-vel (Érzelmi Felszabadító Technika)

Hol egy múltbéli traumát oldott fel önállóan otthon, hol egy gondolatot vagy érzelmet sikerült kikopogtatnia. Újabban már a barátnőjét is kezeli. Azt mondja érdekesebb, mint ha csak együtt kávéznának és csevegnének. Szóval T. használja, amit tanult. Szeptember tájában az alábbi sikerét osztotta meg velem: „Velem kapcsolatban az a helyzet, hogy kb. a terhességem 30. hetében kitaláltam, hogy mi lenne, ha a babám nevében kopogtatnék amikor nyomást érzek itt-ott a pocakomban és kényelmetlen a fekvés, a járás vagy bármi más…Ilyenkor ezt szoktam mondani miközben kopogtatok: Bogika vagyok és úgy helyezkedem, hogy nekem is meg anyukámnak is kényelmes legyen, nagyon jól érzem magam anya pocakjában és ő is nagyon jól érzi magát … stb. … Általában már az első kör után érzem, ahogy elkezd helyezkedni a kisbabám a pocakomban és megszűnik a kellemetlen érzés.

Remélem még sok ilyen jó dologról tudok majd beszámolni neked:

Puszi: T.”

 

A következőben G. számítógépet vett karácsonyra – olcsóbban.

És íme a mai bőség teremtésem.

Reggel Karácsonyi vásárlásra indultunk Sanyival, hogy ne hagyjuk az utolsó pillanatra.Elvittem magammal a régebben tanult kineziológia bőség jegyzetemet a bőség mondatok miatt. Amíg Sanyi vezetett én kopogtattam. Elég drága számítástechnikai berendezést akartunk venni az Apple boltban. Bementünk, tényleg drága… Kijöttünk. Bóklásztunk tovább a West Endben. Máshol nem kapható. Na jó, vegyük meg, legyünk túl a vásárláson. Visszamegyünk az Apple boltba. Fizetésnél kiderül, hogy fekete péntek van. Ez mit jelent? Hát, hogy minden 10%-al olcsóbb. Sanyi mondta, hogy jó, akkor máskor is pénteken jön vásárolni. Erre az eladó azt mondta. De ilyen péntek, csak egy évben csak egyszer van az Apple-nél. Pont ma.

Jó éjt mindenkinek!

G.”

 

Most pedig parkoljunk ÉFT-vel és kezeljünk házastársunk feszültségét!

 

Nagyon köszönöm! Csinálom is a jó reggelt kopogtatást. 

Csütörtök óta 2 sikerélményem is volt: 

1) Triviális, de a parkolásban is segített. A gamut pontot ütögettem a sebváltó gombjához és közben ezt mondogattam folyamatosan:

– Hogyan tudok könnyen és egyszerűen leparkolni? Erre azonnal lett is hely, de nem a célállomás közelében. Újraterveztem a mondatot.

– Hogyan tudok könnyen és egyszerűen leparkolni a Déryné közelében? Ahogy kimondtam, abban a pillanatban egy autó állt ki a Déryné előtt egy mozgássérült parkolóhelyről. Mögöttem állt egy rendőrautó, azonnal tudtam hogyan kell átfogalmaznom a mondatot

– Hogyan tudok könnyen és egyszerűen leparkolni a Déryné közelében szabályosan? Ahogy kimondtam, egy pasas lépett az autójához és beült. Vártam, hogy kiálljon, de nem tette. Máskor, ha ilyen helyzetben vagyok, idegesen továbbmegyek. Most ütögettem tovább a g pontot és mondogattam a mondatot. Közben a visszapillantó tükörben láttam, hogy közeleg egy autó, aminek elállom az útját. Nyugodt maradtam, és mondogattam a mondatot. Még oda sem ért mögém az autó, mikor látom, hogy előttem egy másik autó kiáll a helyéről. Kényelmesen leparkoltam a Dérynétől 10 méterre.

2) A férjem hetek óta rosszul alszik, ideges, feszült, frusztrált, nem jól alakulnak a dolgai a munkájában. Pénteken mondtam neki, hogy kopogtassunk. Legnagyobb meglepetésemre azonnal igent mondott. 1-10-es skálán 11 volt a kiinduló intenzitás, amit egy óra kemény munkával vittünk le nullára úgy, hogy az utolsó 5 percben ásított egyet, és mondta, hogy kezdi már egy kicsit unni. A végén ült átszellemült arccal és amikor megkérdeztem, hogy mire gondol, azt mondta ez olyan mint a hashajtó, csak úgy jön az áradás. Éjszaka úgy aludt, mint akit fejbe vertek, hetek óta először, és szombaton azt kérte, hogy kopogtassunk megint. Azóta minden nap kopogtatunk 🙂

Puszi: E.”

 

6. Mond ki a nevet!

Julia Reed írásának fordítása.
Ford: Hajdú Ildikó
Forrás: http://www.eftuniverse.com/index.php?option=com_content&view=article&id=8694

Volt egy páciensem, akivel több, mint 6 hónapon át együtt dolgoztunk. Amikor valamihez közel kerültünk, következetesen meghátrált. Nehéz volt azon a ponton túljuttatni. Mindent megpróbáltam, és végül kész voltam rá, hogy egy másik terapeutát ajánljak neki. Mielőtt ezt megtettem volna, eldöntöttem, hogy leülök és újra átnézem a jegyzeteimet az eddigi következetesen kikapcsolt az érzelmi és sejt-memóriájából mindent attól az időponttól közös munkánkról.

Megfigyeltem, hogy volt a kronológiában egy bizonyos időpont, amit törölt, annak ellenére, hogy nem történt semmi említésre méltó trauma. Valahogy kezdve. Valahogy kikapcsolta élete korábbi eseményeit, mintha azok valaki mással történtek volna meg. Fel tudta idézni őket, de azok nem voltak a játék részei.

Amikor legközelebb találkoztunk, úgy döntötten, hogy sokkal lényegre törőbben fogom megkérdezni, hogy mi történt ez idő tájt, amikor ez a kikapcsolás megjelent. Amit elmondott, az megerősítette, hogy a feljegyzéseim helyesek voltak, és továbbra sem tudtunk feltárni semmi lényegeset. Én következetesen tovább ástam egyéb részletekért. Mégsem került elő semmilyen értékelhető információ.

Az összes, amit megtudtam akkorról, hogy költözött és egy új karriert kezdett. Mellesleg ez két igen fontos változás bárki életében. Bár kopogtattunk ezen a két változáson, és nem volt semmi értékelhető, folytattam a mélyebbre ásást. Ösztönösen tudtam, hogy van valami, amit fel kell tárni, de egyikünknek sem volt elképzelése sem, hogy ez mi lehet.

A költözés önmagában eseménytelenül zajlott, és ugyanez volt elmondható a munkájára is. Kértem, hogy a filmet lassítsuk le kockáról-kockára, képről-képre, és kezdje el mondani, hogy mire emlékszik attól a pillanattól fogva, hogy munkába állt az első napon. Nevetve mondta, hogy ez azért volt érdekes, mert a hivatalvezető felesége feljött hozzá az ebédlőasztalhoz, bemutatkozott és mindkettőjük meglepetésére kiderült, hogy ugyanaz a nevük. Elmondása szerint ez egy szokatlan név volt és ő azonnal hasonlóságot vélt felfedezni a főnök feleségével.

Találkozgattak és beszélgettek a nevükről, majd ez a nő tréfásan megkérdezte a kliensemet, nem gondolja-e, hogy nics elég hely kettejüknek ugyanazzal a névvel? (Ez egy kis bensőséges cég volt, mindenki szorosan együtt dolgozott, így jogosnak tűnt a kérdés.) A kliensem kapásból azt mondta, hogy „ Évek óta szerettem volna egy jó ürügyet, hogy megváltoztassam a nevemet, így azonnal ugrottam a lehetőségre. Olyan volt számomra, mint egy ajándék. Korábban ezen már rengeteget gondolkoztam, így habozás nélkül tudtam, milyen nevet akarok. Azonnal elvégeztem a névváltoztatást és soha nem tekintettem vissza.”

Az új név elzárta a múltjától
Az új név elzárta a múltjától

Megkérdeztem, hogy hívták azelőtt és miután elárulta, én csak annyit mondtam, hogy  „OK kezdjünk el kopogtatni a karate kézélen és csak mondjuk ki a neved.” Azt hitte félreértett, de én elismételtem és nekikezdtünk a következőnek:

 

Bár a jelenlegi nevem …………., az ezelőtti nevem …………… volt, mégis szeretem és elfogadom mindkét nevemet.

Bár a jelenlegi nevem ……….., és régen …………….-nak hívtak, én elfogadom és tisztelem mindkét nevet és minden dolgot és eseményt, amit kifejeznek.

Bár a jelenlegi nevem ………….., a régi nevem ………….. volt, tisztelem és azonosulok mindenemmel, és minden eseménnyel, függetlenül attól, hogy mi volt a nevem és hogyan hívtak korábban.”

 Elkezdtünk körbekopogtatni a pontokon úgy, hogy semmi mást nem mondtunk, csak a korábbi nevét. Aztán körülbelül 3 kör után olyan volt, mintha transzba esett volna. Nem tudtam és nem is akartam megállítani. Valami nagyon fontos történt. Mentünk tovább és tovább, és csak ismételgettük a nevét. A sebesség, a hajlítás, a tónus változott, de semmi másról nem beszélt, mást nem mondott. Csak körbe és körbe.

Egy bizonyos ponton elkezdett sírni, könnyezni, szipogni, ahogy mondogatta a régi nevét. Csak sírt és sírt, és tovább szólongatta magát hangosan, finoman, szigorúan, gyengéden. Szólította és szólította magát, kopogtatott és kopogtatott. Mintha visszahívogatta volna a régi énjét, a rég elmúlt dolgokat, mintha egy nagyon kedves barátot, régi nagyon kedves kapcsolatot kérlelt volna, egyre finomodott az egész. Ő is lágyult, minden nagyon csendessé és meghitté vált, akár egy intim beszélgetés, miközben szólongatta régi énjét.

Később elmondta, hogy olyan volt, mintha a testének minden sejtje, azoknak minden emléke kapcsolatban lenne az első nevével. Újra elérte őket és elkezdte őket felébreszteni. Hozzáfért azokhoz a részeihez, amiket akkor temetett el, amikor megváltoztatta a nevét. Anélkül temette el őket annak idején, hogy megköszönte, elismerte, tudomásul vette, vagy végiggondolta volna őket. Olyan volt, mintha maga mögött hagyta volna a múltját, az életének nagy részét.  És most ezek visszajöttek, kapcsolatba került velük újra. Boldog volt ezen a mély szinten. A kapcsolódás és az érintkezés miatt.

Ez hatalmas meglepetés és áttörés volt mindkettőnk számára. Megtapasztaltam a névben rejlő hatalmat, a név kimondásának a jelentőségét, a mélyebbre ásás erejét, a folyamatos jó jegyzetelés fontosságát, és annak a jelentőségét, hogy bízzak magamban és az intuíciómban.

A név egy rezgés, és önmagunknak egy finom rezgéssel bíró része kapcsolódik ehhez a rezgéshez. A nevünk rezgése mélyen és alapjaiban asszociál azokra a részekre. Amikor pl. átmegyünk egy traumán, vagy valami más ártatlan döntés miatt megváltoztatjuk a nevünket, akkor megzavarjuk ezt az asszociációt, melyet a név rezgése generál. Megsérül ez a kapcsolat, és elkülönül tőlünk ez a valami, ami nagyon mélyen a miénk volt. A hatások – bár olyan kicsik, mint a pocsolya felszínén a fodrozódás -, mégis olyannyira hatnak ránk, ahogy azt el se tudjuk képzelni.

Mindenkit arra bátorítok, hogy vegye figyelembe ezeket a lehetőségeket, kopogtasson rájuk, ásson mélyre, bízzon magában. Tárja fel és csodálkozzon rá a saját, ill. egy másik név hatalmára. Erőltesse ezt, mert gyakran a legkisebb dolgok adják a legnagyobb, leggyökeresebb változást.

Sok meglepetést és örömteli felfedezést kívánok!

Tisztelettel: Julia Reed

(Munkám során elhatárolódom, mindenféle szervezettől, párttól, rendszertől, alapítványtól, egyesülettől, …
Nem vagyok orvos és pszichológus és kineziológus sem. Ezen szakmák támadásait elkerülendő, kijelentem, hogy minden szó, amit az orvosok, terapeuták, kineziológusok használnak, azért fordul elő az oldalamon, mert közkeletűek, én is használom őket és nehéz ezeket kihagyni a magyar nyelvű kommunikációból. 
Nem rendszerekkel, hanem olyan módszerekkel dolgozom, mely segítség a tudatosság és a szenvedésmentes élet felé. Ezek bárki számára elérhetőek és nem kapcsolódnak feltételekhez. Nem gyógyítok, nem ígérek, …, de előforul, hogy a klienseim élete egészsége a találkozók után megváltozik.)