AMIRE RÁJÖTTEM 2.

(Munkám során elhatárolódom, mindenféle szervezettől, párttól, rendszertől, alapítványtól, egyesülettől, …
Nem vagyok orvos és pszichológus és kineziológus sem. Ezen szakmák támadásait elkerülendő, kijelentem, hogy minden szó, amit az orvosok, terapeuták, kineziológusok használnak, azért fordul elő az oldalamon, mert közkeletűek, én is használom őket és nehéz ezeket kihagyni a magyar nyelvű kommunikációból. 
Nem rendszerekkel, hanem olyan módszerekkel dolgozom, mely segítség a tudatosság és a szenvedésmentes élet felé. Ezek bárki számára elérhetőek és nem kapcsolódnak feltételekhez. Nem gyógyítok, nem ígérek, …, de előforul, hogy a klienseim élete egészsége a találkozók után megváltozik.)

1. KIHEZ TARTOZIK EZ A …?
2. OLDJÁTOK MEG EGYSZERŰEN!
3. MIÉRT VAGY FÁRADT?
5. SZERETLEK, MERT EMLÉKSZEM
6. LEHET, HOGY BUDDHISTA VAGYOK?
7. MINDEN TÖRTÉNET TERÁPIÁS LEHETŐSÉG
8. AMIKOR “FELNYERÍT” A KLIENS

*********************************

1. KIHEZ TARTOZIK EZ A ….?

Kihez tartozik ez a …?
Tudtad-e, hogy a gondolataid 98 %-a nem a sajátod? Gyanítom, hogy nem sejtetted. Ugye, megdöbbentő?

Sokan ettől az adattól lehidalnak. Megjegyzem, én éppen vigaszt kaptam belőle. Hiszen az a sok ziziség, ami megfordul a fejünkben nap nap után, engem eddig elkeserített. De ezek szerint szinte az összes nem is hozzánk tartozik. Ez számomra nem ijesztő, nem az önazonosságom elvesztését jelenti, hanem azt, hogy igenis van remény. Valószínű, hogy ha azzal a maradék 2 %-kal kellene együtt élnem, jobban érezném magam.

Mi lenne, ha mindent vissza tudnánk küldeni annak, akihez tartozik?

De ne szaladjunk ennyire előre! Hogyan teszünk ilyen sok – nem hozzánk tartozó – gondolatra szert?
Hát úgy, hogy bár azt hisszük, nem vagyunk érzékenyek, nem vagyunk intuitívak, nincs jó érzékelőkénk, ennek ellenére mégis nagyon intuitívak vagyunk. És éppen azok a leginkább intuitívak, akik azt hiszik magukról, hogy ők nem azok.
Miért is van ez így? Azért, mert a nagyon jó vételi képességgel rendelkező embereknek ki kellett fejleszteniük egy szűrőt, egy védelmet, hogy ne bolonduljanak meg. A kevésbé szenzitívek azonban maradhattak olyannak, amilyenek. Róluk szoktuk azt mondani, hogy tisztán látnak, hallanak, intuitívak, … Számukra nem túl sok, amit érzékelnek a külvilágból.
Tehát ha azt gondolod magadról, hogy neked nincsenek jó megérzéseid, akkor el kell, hogy keserítselek, mert az a helyzet, hogy túl sok megérzésed van. A legtöbbre nincs is szükséged.

Tehát bármi zavaró gondolat vagy érzelem felmerül benned, mindig kérdezd meg, hogy EZ KIHEZ TARTOZIK?

Például: reggel mire beérsz dolgozni, utálsz mindent.
Kérdezd meg: Ez az érzés vajon az enyém?
A válasz lehet, hogy az: Nem, nem az enyém!
Hát akkor kié?
Már ez a kérdés is képes arra, hogy megtisztulj ettől a rádragadt érzelemtől. De ha még arra is rájössz, hogy kié (pl. a feleségedé, a buszsofőré, az buszon utazóké, a főnöködé, az emberiségé, az anyádé, …), akkor a legjobb, amit tehetsz, hogy visszaküldöd a feladónak. Például azt is mondhatod, hogy VISSZA A FELADÓNAK! De el is képzelheted, hogy beteszed egy borítékba, és egy postagalamb elviszi. Vagy ki is kopogtathatod magadból. Vagy, ha ismered a mátrixenergetikát, akkor megkétpontozhatod. De lehet, hogy eszedbe jut egy ennél is jobb. Nekem már eszembe is jutott: Az elengedés. (Acsess Conciousness – tanulhatod Németh Miklósnál, Palacskó Andrásnál)

Felmerül a kérdés: ártok-e azzal az illetőnek, ha visszaküldöm neki a gondolatát érzését?
Biztosan állítom, hogy nem. Mivel a visszaküldött infó már feltöltődött tudatossággal. Ezzel még segítesz is a gondolatgazdán és neked sem lesz olyanod, amit nem te gyártottál le.

Most menjünk még mélyebbre!
Mindazt amit eddig elmondtam, eljátszhatod egy betegségeddel is. Például, ha fáj a derekad, vagy a térded, kérdezd meg, KIÉ EZ A BETEGSÉG, KIÉ EZ A FÁJDALOM? Aztán gondolkozz el egy kicsit. Ha nem jut eszedbe senki, az nem baj, csak hagyd nyitva a kérdést. Majd esetleg később is kérdezd meg. Akár térj rá vissza többször is. Figyeld meg előbb-utóbb eszedbe fog jutni. Rájössz, hogy pont így fáj a testvérednek, az anyádnak, vagy akárki másnak is a dereka, vagy a térde.
Ha nincs rá szükséged, küldd vissza neki. Tudod, úgy, mint az előbb. Ezzel nem ártasz neki, sőt!

Visszaküldés haladóknak:

Nem rég volt erre egy jó példám, bár azt másnak varázsoltam vissza.
Szóval, az egyik ügyfelemnek kiújult egy régen volt bélbetegsége, ami rettenetesen kellemetlen. Annak idején sok éven át küzdött vele, majd egyszer csak sikerült a homeopátia segítségével kijönni belőle.
(Asztrológusoknak mondom, hogy az illetőnek Skorpió Holdja van. Az első betegség Hold főfirdariánál történt, most pedig Hold alfirdariánál újult ki. A Skorpió Holdnak egyébként is családtörténeti jelzése is szokott lenni.)
Gondoltam,hogy itt nem tudom kideríteni tudatos elmével, hogy kitől is ered ez a betegség. Elkezdtem ingázni, svt-zni. Egyből a családtörténeti táblázat jött ki, amit éppen az ilyen célokra fejlesztettem ki. Megkérdeztem, hogy kié ez a betegség, amit ez a kliens működtet. Az apai nagyapa jött ki. Kitisztítottam, elvégeztem, amit kell, majd elmeséltem a kliensnek. Később találkoztam az anyukájával, aki érdeklődött a kliensem után. Elmeséltem neki a tisztítást. Egy kicsit hallgatott, majd azt mondta, hogy most, hogy így visszagondol, valóban, a nagyapa éppen ilyen bélbetegségben halt meg. Még számomra is megdöbbentő volt szembesülni azzal, hogy milyen szépen összeállnak a kis puzzle darabkák.

Ez az az eset, amikor tudatosan nem nagyon lehet rájönni, kihez is tartozik a betegség. Azonban van már annyi módszer – Ingás Sorstisztítás, Lélek- és családállítás, … – amivel fel lehet tárni és vissza lehet küldeni, adni, ki lehet tisztítani, azt, ami nem az illetőre tartozik.

Ha nincs kedved a fent említett 98 % zizi érzéshez, gondolathoz, akkor BÁTRAN KÜLDD VISSZA A FELADÓNAK!

  

 

2. OLDJÁTOK MEG EGYSZERŰEN!

Egy elengedő, tisztító gyakorlat, ami garantáltan működik. 🙂

Egy rendkívül egyszerű, ám hatásos módszert szeretnék megosztani veletek. Kipróbáltam, kipróbáltuk, működik. 🙂

Be kell vallanom, nem az én ötletem. Tóth Edit Bach-virág terapeuta barátnőmtől vettem át ezt az egyszerű praktikát, aki egy nagyon bölcs leányzó. Az ő technikája pedig a Csodák könyvéből származik. Napi egy, minyuri gyakorlatot ajánl a könyv. (Ha valakinek kell, letölthető a netről.)

Az általam ajánlott problémamegoldó gyakorlat lényege a következő: 

Nap mint nap találkozunk konfliktusos élethelyzetekkel. És most nem kell nagy dolgokra gondolni. Például: 

  • A boltban az eladó nem túl kedves velünk.

  • El szeretnénk egy hivatalban intézni valami necces ügyet.

  • Vizsgára készülünk és szükség lenne a tanár jóindulatára.

  • Bármi, ami nem a leggördülékenyebben működik. És itt valóban gondolj egyszerű dolgokra!

  • Lehet ez egy betegség is.

  • …..

Ezek a helyzetek arról szólnak, hogy valami zajlik bennünk és a külvilág ezt megmutatja. Akkor is, ha meg vagyunk győződve arról, hogy ezt nem mi csináljuk, hanem velünk történik. Az emberekhez, környezethez fűződő viszonyunkat meg kell tisztítani. Nem érdemes arra várni, hogy az a kapcsolat majd magától megtisztul, vagy magától elmúlik a helyzet, vagy netalán embertársunk megváltozik. Nekünk kell változni és akkor a többieknek nem kell felénk semmilyen „tükröt” mutatni. 

A módszer egyébként engem a Ho’ oponopono-ra emlékeztet, ami hatalmas népszerűségnek örvend és éppen ezen az alapelven nyugszik. Vagyis szintén a körülöttünk lévő információ tisztításáról szól.

Tehát a gyakorlat:

Gondolj az adott helyzetre, emberre, … amihez a viszonyulásodat gyógyítani akarod. És mond el az alábbi „mantrát”:

Elég lehet akár az első sor is, de én végig szoktam mondani az egészet, mert jól esik.

Feladom a támadó gondolataimat XY-nal (a férjemmel, az orvossal, a vizsgabiztossal, a szomszéddal, … ) kapcsolatban.
Elfogadom és együtt érzek vele.

Isten szeretetében megbocsájtok magamnak és neki.
Megbocsájtok – szabad vagyok.

Megbocsájtok – boldog vagyok.”

  • Ennyi az egész! Elegendő akár az első mondat is.

  • Többször is érdemes elismételni. Ez előbb-utóbb annyira könnyen megy, hogy az utcán gyalogolva, autóvezetés közben, várakozáskor is magától, kívülről menni fog.

  • Nem csak emberekre, de intézményekre, történésekre is lehet alkalmazni. Pl. a busz késésére, a BKV-ra, … bármire.

Még egy fontos dolog!

A „megbocsájtok magamnak és neki” mondatban elegendő lenne csak magamnak megbocsájtani, hiszen minden rólam szól, a külvilággal nincs dolgom. A külvilág csak megmutat valamit rólam. Azonban az ego számára fontos lehet, hogy egyenlőre a másiknak is megbocsássunk. Ha úgy érzed, hogy egyenlőre nem tudod csak magadban keresni a történetet, akkor bocsáss meg a másik félnek is. 

Vajon te mire fogod használni? 🙂

 

3. MIÉRT VAGY FÁRADT?

Érezted már úgy, hogy egy munka fárasztó számodra? Hogy agyonhajszolt vagy?

És érezted-e már azt az életedben, hogy lelkesen teszel-veszel, egész nap van energiád, vagy elfáradtál, de olyan jól esett? Vagy netán megveregetted a vállad, hogy ügyes voltál, megcsináltad.

Most arról a fáradtságról lesz szó, amiről úgy érezzük, hogy korai, nem indokolt, biztos az időjárás miatt van, …, szóval gyártasz egy önigazolást. Ezzel el is pusztítasz a tudatosságodból egy darabkát.

Ahelyett, hogy végiggondolnád, miért is vagy fáradt. Adok néhány tippet, mi veszi el az energiádat:

1. Lehet, hogy amit csinálsz az nem rád tartozik.
Például más dolgát végzed, más helyett csinálsz meg valamit. Ez egy igazi kettős csapda: ugyanis, te nem azt csinálod, ami a te dolgod. Ha te például a gyereked, férjed, bárki helyett elvégzed a feladatát, akkor olyanba teszed bele az energiád, ami nem rád tartozik, pocsékolsz. A másiknak pedig azon a téren nem lesz tapasztalása és kiszolgáltatott lesz. (Bach-virágterápia: Kisezerjófű állapot)

2. Ha olyat csinálsz, ami nem a te feladatod, akkor ahhoz nem kapsz kellő indító és végrehajtó-energiát.
Emlékezz vissza azokra a munkákra, amiket szívből csináltál. Pl. a saját ötletedet valósítottad meg. Vagy szenvedéllyel álltál hozzá valamihez, érdekelt, motivált voltál, … Vagy a suliban játékosan vezettek le egy feladatot és lelkesen küzdöttél. Gondolj arra, amikor korosodó, pocakos férfiak egy átdolgozott nap után órákat focinak a bérelt futball pályán, mindent beleadnak.
Érdekes! Ezekhez volt elég energiád és a végén mosolyogva rogytál a fotelba otthon.

3. Gondolkozz el azon is, hogy vajon miért jobb a másik ember dolgát csinálni?
Tudod-e egyáltalán, mit szeretnél TE csinálni?
Vajon milyen butaságot használsz arra, hogy elkerüld azt a feladatot, amit szívből tudnál végezni?
Vajon mi lenne a te dolgod, és miért kerülöd? Milyen felelősséggel nem akarsz szembenézni? Kire akarod hárítani a boldogtalanságodat / sikertelenségedet?

Sose késő rádöbbenni a saját játszmáidra és változtatni.

Mi lenne, ha ma hagynád abba a hazugságaidat saját magadnak? És mi lenne, ha mindez hozzájárulna a te és a környezeted boldogulásához is?

 

5. SZERETLEK, MERT EMLÉKSZEM

 

Nem régiben láttam két filmet is, ami a szerelemről és az emlékekről szólt.

A filmek alapján felmerült bennem a kérdés, vajon hogyan szeretnénk jelenlegi társunkat, ha más emlékeink lennének vele kapcsolatban? Vagy szeretnénk-e őt egyáltalán, ha nem lennének egyáltalán emlékeink róla?  

Hogy ne rébuszokban beszéljek, elmesélem a filmek alaptörténetét. 

Az egyik nagy hatású mozi a FOGADOM című amerikai romantikus dráma.

Az őrülten szerelmes ifjú házaspár éppen csak elkezdték élvezni közös életüket, amikor váratlan dolog történt. Egy autóbaleset következményeként az ifjú feleség kómába esett. Azonban miután felébredt, amnéziás lett és épp élete legszebb és legboldogabb házas éveire nem emlékezett.
Nagyon kevés emléke maradt az addigi életéről, így imádott férjéről se maradtak emlékképei. Viszont emlékezett arra az időszakra, amikor még a szüleivel lakott, egy másik, sikeres férfival járt együtt és – ha jól tudom – a lány eközben a szülei örömére ügyvédnek tanult.
Mivel a lánynak nem voltak emlékei az elmúlt évekről, ezért már nem haragudott a szüleire. Azt sem értette, miért lett művész belőle, amikor ügyvédnek készült? Sőt újra a régi pasijához kezdett el vonzódni, hiszen a vele töltött időre emlékezett, a férjével töltött időre nem.
Persze a férj megpróbálja mindenféle furmányos módon visszaszerezni a feleségét, emlékeket akar ébreszteni benne, újra szerelemre akarta lobbantani. Kitartó volt, de a lány soha sem nyerte vissza az előző 5 év emlékeit. Nem mondom el a történet végét, nem szeretném lelőni a csattanót.

De most csak képzeld el! Vajon mit éreznél a társad iránt, ha te is amnéziás lennél és az elmúlt hónapok, évek minden emléke törlődne a fejedből. Csak ott ülnél a pároddal az ebédlőasztalnál, ránéznél és mintha most látnád először. Vajon akkor is szerelmes lennél belé? Szimpatikus lenne? Vele szeretnéd leélni a hátra lévő életedet?

Ugye milyen fontosak az emlékek? Lehet, hogy nem is a társunkat szeretjük, hanem mindazt az időt, tapasztalatot amit vele töltöttünk.

De lássuk most a másik filmet is, hiszen kettőt ígértem!
Ez egy kanadai díjnyertes alkotás. A címe: Egyre távolabb
Egy házaspár, Fiona és Grant 44 éve házasok. 20 éve egy vidéki házban élnek. A férfi ezt megelőzően 24 évig egyetemi tanár volt. Sok diáklánnyal megcsalta a feleségét és ezzel Fionának rengeteg szenvedést okozott. Azonban itt a vidéki házban jól elvannak. Boldogan, egymásra hangolódva élnek.
Egyszer azonban rá kell döbbenniük, hogy Fiona rossz memóriája egy súlyosbodó Alzheimer-kór jele, majd a nő hirtelen el is tűnik. Mikor megtalálják, már ő sem vitatkozik: tudja, hogy ellátásra szorul, és egy otthonba vonul. Az otthon szabályai szerint azonban a betegnek egy átmeneti “orientációs” időszakra van szüksége, hogy beilleszkedjen – egy hónapig látogatni sem szabad. Grant soha nem töltött még ennyi időt a szeretett nő nélkül, és mikor a harminc nap leteltével meglátogatja, legnagyobb megdöbbenésére a nő nem egyszerűen elfelejtette, de beleszeretett egy másik férfiba.
Még sok mindenféle történik a továbbiakban és van egy váratlan fordulat is, de azt ajánlom, nézd meg egészben a filmet.
(Mindkét film fent van a neten.)

És most térjünk vissza az alapkérdésre. Vajon szeretnéd-e a párodat, ha nem emlékeznél semmire vele kapcsolatban?

Mivel ennek bekövetkezte – mármint hogy amnéziás leszel – statisztikailag alig valószínű, ezért átfogalmaznám a kérdést.
Vajon, ha jobb emlékeid lennének a társaddal kapcsolatban, akkor jobban szeretnéd-e őt? Ugye, ez már izgalmasabb? És ennek már van értelme. Ugyanis az ÉFT (Érzelmi Felszabadító Technika) ebben tud segíteni.

 

A jelenlegi kapcsolatod minőségét 3 tényező határozza meg. 
Az Események, a Hitek, és az Érzelmek.

 

– 1. az Események. Vagyis az együttélésetek eseményei, emlékei, tapasztalatai. Hogy miket csináltatok együtt, hol kirándultatok, milyenek voltak az étkezések, kirándulások, veszekedések, stb. …

– 2. a Hitek. Vagyis azok a konklúziók, amiket levontál az eseményekből. Ezek általában korlátok, vagyis korlátozó hiedelmek.
Minden levont következtetés korlátoz bennünket. Ha jó, akkor azért, mert jó. Mivel a későbbiekbe ehhez hasonlítunk majd mást, vagy ezt szeretnénk újra és újra megismételni.
Ha rossz, akkor a rossz hiedelem korlátoz. Pl. „ A férfiakra nem lehet számítani.” „ A nőknek semmi sem elég. „ És még sorolhatnám.
Ezek általánosítások, melyeket azért alkottunk meg, hogy legközelebb ne fájjon, vagy tudjuk mihez tartani magunkat, vagy elkerüljünk hasonló helyzeteket. Bárhogyan is, de ezeket igaznak hisszük és védekezésül használjuk. A korlátozó hitrendszerrel nem csak a „rosszat” kerüljük el, hanem kizárjuk annak a lehetőségét, hogy valami jobban is alakulhat. Hiszen az Univerzum konspirál velünk és azt mondja: Igazad van! És megteremti, amit hiszel. Ha valami „jobb” dologban hiszel, akkor is azt mondja: Igazad van! És azt teremti meg. Tehát érdemes valami jobb dologban hinni. Vagy nem hinni semmiben, hanem csak kérdésben lenni: Milyen lehetőségem van?

– 3. A hármas számú tényező, amely meghatározza a kapcsolatod minőségét: az Érzelmek. Pontosabban a tapasztalatokat kísérő érzelmek. Minden esemény kivált valamilyen érzelmet. Ha valami kellemetlen történt, veszekedés, becsapás, manipulálás ( a sor végtelen), … akkor ezeket a történéseket egy érzelem is kíséri. És ennek az érzelemnek van intenzitása is.

Nos, az ÉFT épp ezzel a 3 dologgal foglalkozik igazán. 

Kopogtatás közben az események elhalványodnak. A kliens emlékszik az eseményre, de nem lesz jelentőségteli számára. Csupán egy semleges történetté válik. Tehát nem lesz amnéziás, megmaradnak az emlékei, csupán már nem a régmúlt történése fogja meghatározni a jelent.

A másik, amit a kopogtatás eredményez, hogy a sztori már nem hordoz többé érzelmi töltést. Tehát, ha legközelebb valami hasonló történik vele, akkor az illető fejében nem fog beindulni a vészcsengő, hanem az adott pillanat tudatszintje szerint lesz képes lereagálni az eseményeket.

Továbbá az ÉFT módszerével ki lehet kopogtatni a korlátozó hiedelmeket és új választásokat is be lehet programozni.

A kérdés most már csak az, hogy van-e kedved új alapokra helyezni a kapcsolatodat?
Szeretnél-e minden „rosszra” emlékezni, de azt érezni és gondolni, hogy már nem fontos? Megtörtént, de most most van.
Szeretnéd-e kicserélni a gondolataidat és érzéseidet hasznosabbakra és boldogítóbbakra?
És végül, de nem utolsó sorban: Szeretnéd-e elengedni a korlátozó hiedelmeidet?

Bármikor megteheted.

Kopogtass!

És végül sok szeretettel megajándékozlak egy mantrával, amit érdemes minden reggel 3x elmondani:
Semmissé és nem teremtetté teszem a kapcsolatomat a férjemmel/feleségemmel/párommal, hogy ma egy újat teremthessek. 

6. Lehet, hogy buddhista vagyok?

Van 3 jó hírem és egy rossz. Előbb a “rosszat” mondom: Ha még nem vagy szent, vagy még nem világosodtál meg, akkor szenvedni fogsz.

És itt vannak a “jó” hírek:
1. Szabad szenvedni.
2. Van rá szenvedéscsillapító,
3. és akár meg is világosodhatsz. 🙂

Én a másodikhoz értek a legjobban, de az is igaz, hogy olykor szeretek szenvedni is.

De kezdjük az elején!
A buddhisták szerint a szenvedést a “szomj” okozza. Méghozzá 3-szorosan!
És ez akkor is így van, ha te nem vagy buddhista.

Először is mindnyájan vágyunk valamire: párkapcsolatra, karrierre, pénzre, vagyontárgyakra, gyerekre, …
Amennyiben te semmire se vágysz – tök jó – szükségtelen tovább olvasnod. 🙂

Ha mégis akkor csapjunk bele!
Ha szeretnél valamit elérni, akkor képzeld el, hogy sikerült elérni. Pl. lett férjed vagy feleséged, vagy kineveztek az áhított pozícióra, gyereked született …
Tuti, hogy nem leszel benne problémamentes. Például lesznek konfliktusaid a pároddal, félteni fogod az állásodat, a gyereked másképp fog viselkedni, mint ahogy szeretnéd …

És a harmadik esély a szenvedésre az említett dolog elvesztése. Meghal valaki, elhagy valaki, ellopnak valamit, vagy csak elmúlik egy történet. Mindegy, de ez is szenvedést okoz.

A mai témát Laár András ihlette, akinek tegnap rátévedtem a buddhizmusról szóló honlapjára. Olvasgatás közben rájöttem, hogy bár eddig nem ismertem a buddhisták 8 pontos megoldó képletét, mégis ezt alkalmazom.

Mi is ez valójában? A buddhisták szerint a megoldást a vágy feladása adja. Persze ez nem olyan egyszerű szerintük sem. Ehhez javasolnak egy 8 rétű ösvényt, amely végül elvezet a vágyak feladásához.

Kiderült számomra, hogy én ennek az ösvénynek a lépésein vezeten a klienseimet.

  • Az első lépés annak a felismerése, hogy van szenvedés és van ebből kivezető út.
    Ezzel a felismeréssel legtöbb kliensem rendelkezik, hiszen azért fordul hozzám. Ha mégsem, mert például valaki elcitálta hozzám, akkor elég hamar képes vagyok szembesíteni az önáltatással az illetőt. Ez nem egy ítélet a kliens felett, csak egy kiindulópont a változás felé.
    Máskor egy oldás kell az ellenállásra a változással szemben.

  • A második lépés az elhatározás.
    Elhatározom magam, hogy valamit változtatok. Olykor ehhez is segítség kell. Például egy blokkoldás arra, hogy el tudjam képzelni, hogy később jobb lesz. Vagy egy AFT kopogtatás, ami az apátiából rángat ki.

  • A harmadik a helyes beszéd.
    Vagyis a szavaid tükrözzék, amit mondasz. Ez nem csak a hazugságokról szól, hanem például arról is, hogy merj kimondani valamit. Sok ember számára – és ez csak egy kiragadott példa – egyáltalán nem biztonságos kimondani a véleményét vagy azt, ami neki jó.
    Hogy álljon is itt egy példa: „Nem fejezhetem ki a véleményemet azokkal szemben, akik jót akarnak nekem.” Ez egy tipikus kommunikációval kapcsolatos korlátozó hiedelem.
    Bevált módszereim vannak arra, hogy feltárjam a korlátozó gondolatot és ki is töröljem a fejből. Elengedéssel, a hozzáállást újraprogramozó módszerrel, ÉFT-vel, stb.

  • A negyedik a helyes tettek.
    Én nagyon szeretem az ÉFT-t (Érzelmi Felszabadító Technika) használni. Először eljutok vele a probléma gyökeréhez, semmissé teszem. Majd amikor az illető befogadó, akkor pozitív programozó állítások bekopogtatásával fel is erősítem az elhatározást. Akár odáig , hogy az illető alig várja, hogy végre neki kezdhessen számára üdvösen cselekedni.
    Mindig hozzátesszük: „ha nem megy, nem sikerül, ha kudarcot vallok a változásban, akkor is szeretem és elfogadom magamat és megbocsátok magamnak.”

  • Az ötödik a helyes életvezetés
    Ajánlom Virágos Lilla táplálkozás terapeutát.
    Vagy ajánlom a helyes életmód kitesztelését: pl. mennyi vizet kell innia a kliensnek.
    Ajánlom a kronobiológiát, ami megmutatja, pl. mennyit kell aludnia, mozognia, …
    Jó lehetőség a kopogtatós ÉFT is, amikor hajlamosak vagyunk eltévelyedni az útról.

    És még sorolhatnám.

  • A hatodik a helyes gyakorlás.

  • A hetedik a helyes elmélkedés.

  • A nyolcadik a helyes elmélyülés.

Ezekről már nem írok többet, hiszen ez csak egy írás a tegnapi felismerésemről. Azonban érdekes, hogy csupa olyan módszert használok és tanítok, amelyek segítségedre lehetnek a nyolc rétű ösvényen.

Én legközelebb ÉFT-t, kronobiológiát és Ji Csinget tanítok Szegeden és Budapesten. Illetve hamarosan kezdődik a fogyás ÉFT segítségével

Stílusosan ma így köszönök el: Namaste

 

7. MINDEN TÖRTÉNET TERÁPIÁS LEHETŐSÉG

A minap egy ismerősöm jelezte, hogy tévesen jelöltem meg a kislányát a Facebook-on az egyik képemen. Ha valaki megnézi a képet, egy volt kollégám neve jelenik meg a kislány arca alatt. Próbáltam kijavítani a hibát, de sehogy sem ment. Csak nem akart átállítódni a név. Gondoltam, majd később újra megpróbálom. Az ismerősöm már fel is hívott és ötleteket adott, mit kéne csinálnom, hogy végre az ő gyerekének a neve legyen a fotón. Nem értettem, miért kell ebből az elütésből ekkora ügyet csinálni. De elfogadtam, hogy neki ez fontos. Így újfent nekirugaszkodtam és végül mégiscsak átíródott a név és elült a történet. De megjegyeztem, hogy van, akinek ez számít és nemcsak hogy számít, még ügy is.

Aztán ugyanez a sztori köszönt vissza a minap. Egy másik fészbukos ismerősöm hívott kétségbe esve, hogy tudom-e a módját annak, miként lehetne átírni a nevét a Facebook-on, mert már egy csomóan lájkolták őt és jönnek erről az értesítések, de nem is ő van a képen. Persze közben a fotó tulajdonosa javította a hibát, de az Univerzumban benne maradt az infó, hogy 30-an lájkolták őt más fotója alatt. Az ismerősöm ennek apropóján elmesélte, mennyire fel szokta őt háborítani, amikor más hírességekhez hasonlítják őt. Pl. te pont olyan jó fej vagy, mint XY, az énekes. Vagy pont úgy beszélsz, mint MN, a híres előadó. Vagy: te úgy hasonlítasz, PQ-ra, a tv-s tanácsadóra, … És lehetne folytatni a sort.
Én nem is értettem, miért olyan nagy baj, ha valakire hasonlít, vagy egy híres emberre emlékezteti az embereket az ő habitusa, megjelenése. Azonban éreztem a hangjából, ez számára igen is jelentőség-teli és kiakasztó. Egy szóval ügy. Én ezt mindig tiszteletben tartom, mert nem tudhatom, milyen szálakat pendít meg benne a hasonlítgatás másokhoz. Hol van benne ehhez kapcsolódó rendezetlen történet, lelki sérülés, …

Viszont meg is beszéltük az ismerősömmel, hogy ez egy nagyon jó lehetőség. Most tesztelés, terápia, vagy bármi más micsodácska nélkül jött ki a benne rejlő rendezetlenség.  Az élet megmutatta.
Pl.: ” Én nem vagyok olyan ronda, mint az az énekes.” Vagy “Én nem akarok hasonlítani egy olyan felszínes közszereplőhöz.” Vagy “Én utálom azt az embert, akihez engem hasonlítanak.” …

Mindegyik mondat egy információ róla. Az első mondat például sokat elárul arról, hogy milyen az önképe, kihez szeretne hasonlítani fizikai testében és kinek a külsejét utasítja el. Tehát árulkodik arról, hogy milyennek szeretné látni magát, milyennek látja magát és milyennek nem akarja semmiképpen látni magát.
A második mondat a szakmai hitelességhez való hozzáállásáról mesél. Mennyire fontos neki a tudása mélysége? Ő kikéri magának azt, hogy sekélyes, nárcisztikus, vagy magamutogató tv-s személyiséghez hasonlítsák.
Vagy a harmadik mondat beszél arról az ember típusról, akit nehezen visel el, elutasít. Esetleg arról, hogy neki másnak kell lennie, mint mások. Sőt, lehet, hogy neki nem csak mindenkitől különböznie kell, hanem különlegesnek, vagy egyedinek kell lennie.

Mivel az illető ismeri az ÉFT módszerét, javasoltam neki, hogy használja ki ezt a ráhangolt állapotát és kopogtasson magán 2-3 percet. Használja a nekem telefonba mondott mondatokat, használja a feljött érzéseket. Nem soká újra találkozom vele és rá is fogok kérdezni, mire jutott “önkezelés” közben.

Itt jegyzem meg, hogy minden, ami ügy számunkra, az egy terápiás lehetőség. Ott lenne mit elengedni, feloldani, kikopogtatni, átalakítani, beintegrálni, … stb. De hát ezt ti már értitek!

Van egy mondás a családunkban: “A pillanatragasztó és a Google a barátunk.” Ugyanis ezzel a két dologgal a legtöbb problémánkat meg tudjuk oldani.
Most kiegészíteném: “Minden felháborodásunk is a barátunk.” Mert általuk jobban megértjük magunkat és feltárul a jelenlegi tudatállapotunk. És ha nem tetszik, lehet rajta változtatni. De meg is lehet tartani.

 

8. Amikor “felnyerít” a kliens

Munkám során az egyik gyakori feladatom kivezetni a kliensemet a saját gondolatának a rabságából.

Mindannyian gondolunk, hiszünk valamit, amit igaznak vélünk – és éppen ezek az igaznak vélt gondolatok okozzák a szenvedést. A legnagyobb csapda pedig az, hogy nem csak a valóságtartalmuk megkérdőjelezhető, hanem éppen a fordítottjuk igaz.

Pl. – „A párom nem fogadja el a gondolkodásmódomat.”

– Gondolj csak bele! A másik nem fogadja el a gondolataidat. Joga van hozzá? Igen! Azt gondol, amit csak akar.

– Te elfogadod, amiket és ahogyan rólad gondolkozik? Nem.

– Tehát te sem fogadod el a párod gondolkodásmódját.

Ezt a megfordítást szinte bármilyen fájdalmat okozó gondolattal el lehet végezni. Szinte minden kezelésnél alkalmazom. A klienseim észre sem veszik, csak besétálnak a csapdába. És amikor „felnyerítenek” – szó szerint kibukik belőlük a valami önkénytelen felröhögés, akkor tudom, hogy átment a megfordítás, bement az üzenet. Nem is kell tovább oldani, kopogtatni. Értik, okés, …

A minap egy hölgy panaszkodott egy méltatlan párkapcsolati helyzetre. A szeretőjével sétált egy parkban, akiről tudta, hogy megvezeti, kicsalja a pénzét, stb. Kértem, hogy gondolatban menjen el egy moziterembe a barátnőjével és vegye észre, hogy éppen ezt a jelenetet vetítik a vásznon, ők ketten a barátnővel pedig nézik a filmet. Megkérdeztem, vajon mit gondol a jelenet főhősnőjéről? Mit súgna oda a barátnőjének?

Hangosan felnevetett és azt mondta, hogy …. Sajnos ide nem írhatom le, amit mondott. 🙂

Ettől a megváltozott nézőponttól és kimondott gondolattól először felnevetett, aztán majdnem nevetőgörcsöt kapott. Miután elcsitult egy kissé, megkérdeztem tőle, kell-e még ezzel a témával foglalkoznunk. Rávágta, hogy hagyjuk, érti és máris unja az egészet.

Tehát, ha életed bármelyik problémáját illetően képes vagy érzékelni a helyzet abszurditását és felnyerítesz, tudd, hogy minden rendben van. A nehezén már túl vagy. 🙂

Ha neked is valami ilyesmire van szükséged, jelentkezz!

70/ 267 0679

hajdu-ildiko kukac t-online.hu


 

Ha egy kicsit könnyedébb olvasmányokra vágysz tőlem,
akkor látogass el a Facebook oldalamra: 
Alternatív Probléma-megoldó Módszerek:
https://www.facebook.com/alternativlelkimegoldasok